A Véreb Macskája 3. (18+) 2. Riovaggio Story 3/3

15. Gyilkos témák

– Bebé! Látod? Fehér a haja!

– Nem tűnik valami kedvesnek...

Natali sípoló füllel és ezzel a beszédfoszlánnyal kelt. A fejében pedig valamiért Leon Roacco képe volt. Felült az ágyban és meggyűrte az arcát. A keze alatt valami hideget érzett. Lánc és a tegnapi bilincs. A lány fejét elárasztották a tegnap éjszaka emlékei és menten zavarba jött miket ordított, szeretett és mennyiszer juttatta a párja a csúcsra. Fájt a feneke, nem volt ezen mit szépíteni, Blaze elkapta és alaposan megrakta a seggét. Az alhasa is fájt, amikor előrébb dőlt. Lemászott az ágyról kábán. Odakintről a hajnali félhomály derengett. Nem aludhatott sokat, maximum két-három órát. Balázs pedig nem volt sehol. A combján végig folyt a belőle kiáradó rengeteg ondó és azonnal elvetette, hogy megkeresse. Besietett a fürdőbe, de ott már égett a villany és a wc–n a vadító pasija ült. Natali érezte, hogy kivörösödik. Blaze pedig a világért sem zavartatta magát.

– Minden oké, Kölyök?

– Aha. Átmentem tusolni a másik fürdőbe – mondta és kisietett majd becsukta maga mögött az ajtót. Tudta, hogy ezen nem kéne kiakadnia. Felnőtt emberek már, de ő még soha nem látott más embert a wcn trónolni az anyján kívül.

Átsietett a fürdőbe és alaposan kiöblítette magát. A feneke még nagyon érzékeny volt és közben azon morfondírozott, hogyan undorodhat ismét attól, amiért fizikailag majd megőrült az éjszaka. Végül húsz perc után befejezte a mosakodást, de ahogy kiszállt ismét érezte, hogy folyik. Vörösödve mászott vissza, amikor Blaze érkezett meg egy hosszú melegítő alsóban félmeztelenül.

– Jól vagy? – kérdezte a férfi és megállt a kád előtt.

Natali szemét a barátja összekarmolt mellkasán és vállán legeltette. Az ő volt? Más nem lehetett! Egyáltalán mennyit keféltek?

– Mi a baj? Fáj valahol? – fordította maga felé Blaze az állánál fogva.

– Nem – mondta Natali és ismét érezte hogy kivörösödik.

Blaze leguggolt a kádhoz és az állát a kád szélének tette.

– Miért szégyenkezel?

– Nem szégyenkezem – morogta Natali.

És tudta, hogy gyerekes. De egyszerűen nem bírt tovább lépni, vagy...elfogadni. Egyszerűen nem volt önmaga. Nem érezte úgy magát, ahogy szokta. Reszketett és zavarban volt, ahogy a férfi legeltette a szemét rajta.

– Bocs, de kimennél?

– Miért? Mit csináltam rosszul? Túl durva voltam?

– Csak... nem akarok róla beszélni!

Blaze arcán már komoly félelem ült.

– Fájt? Kérlek...

– Balázs! Menj ki az istenért!

Blaze viszont beugrott mellé a kádba és átfonta a dereka körül a nagy karját.

– El kell mennünk orvoshoz vele? Véreztél valahol?

– Nem! – mondta Natali és a megmagyarázhatatlan félelem és zavar egyszerűen elillant.

Mintha... nem is ő érezte volna eddig. Lehiggadt és Blaze megsimította a fejét aggodalmasan.

– Mi az, Csibecica?

– Ezt... nem én érezhettem. Azt hiszem a Pöttöm volt – mondta és meggyűrte a szemét. – Menjünk el a városból. Instabil vagyok.