A Véreb Macskája 3. (18+) 2. Riovaggio Story 3/3

13. Híd az őrület vérpöttyein át

Natalinak idegen volt a gyors kielégülés és a szexel való feszültség csillapítás. Eddig a meneteik mindig olyan rohadt körülményesek voltak, de most hogy a Véreb szabad kezet kapott és neki is volt beleszólása úgy érezte, csak most kezdik igazán a szexuális életük megélését. A karmolás a harapás pedig tetszett is neki, sőt máskor erősebb lesz, úgy érezte Blazenek is a durvaságra lenne szüksége, ami a sok verés és kínzás tekintetében már nem is volt olyan meglepő. Mivel az ő testével is keményen bántak ő így szokta meg az érintést, éreznie kellett és egy része maga is kezdte ezt megérteni, hogy miért is van szükség rá.

Kissé vörös arccal nyitotta ki a hátsó ajtót a családja előtt, de bánatára az anyja nem volt ott, csak az apja.

– Anya?

A férfi idegesen lesütötte a szemét és egy telefont nyújtott át neki.

– Mi ezaz egész, apa? Hol van anya?

– Beszélj vele – kérte rekedtes fáradt hangon.

Natali érezte, hogy ez kicsit sem jó jel. A füléhez tette a telefont az anyja nagyot sóhajtott.

– Te vagy az kicsim? – kérdezte reszketeg hangon.

– Anya... mi ezaz egész? – kérdezte Natali is rettegve.

– Csak... legutóbb... mikor találkoztam Vele... meg akart ölni.

Natali lábaiból elszállt az erő és a falnak dőlt. Az anyja pedig sírva fakadt.

– Gyávának és gyengének hívott... aki nem képes gondoskodni rólad...

Natali érezte hogy könnybe lábad a szeme. Mindig is volt egy fal az anyja és közte, amit néha úgy gondolt, hogy csak képzelődik. Leginkább az utóbbi időben érezte a kórházba, amikor a nő rá hagyta a borzalmas emlékeket és nem mondott nagyon többet annál, minthogy Viktor kontrollmániás volt.

Lecsúszott a fal mentén.

– Nem kell félned...

– Philipet megkéselted volna, ha nem vagyok ott.

Natalinak ez elég volt, hogy megértse a férfi miért sápadt és miért nem megy beljebb. Blaze jelent meg és értetlenül ráncolta a homlokát. Natali viszont csak mutatta hogy várjon a kérdésekkel. A fejét a térdére hajtotta.

– Mesélj el mindent – kérte az anyját.

A nő keserűen felzokogott.

– Nem fogsz bántani? Megígéred?

Natali várta, hátha szól hozzá a Párduc, de csend honolt a felyében. Rossz érzése volt erről is.

– Nem tudom megígérni.

– Látni akarlak... csak nem tudom szabad-e hogy a szörnyeteget...

Natali megborzongott és Blazere nézett.

– Balázs, anyám fél a másik... a Párductól – javította ki magát, ha már neve volt. – Meg kell védened tőle őket, ha előjönne. Megoldható?

Blaze arcán felszaladtak a ráncok és a férfire nézett, majd bólintott.

– Vigyázni fogok a családodra, esküszöm – tette a szívére a kezét.

Natalinak ez erőt adott és felpattant.

– Gyertek! Balázs vigyáz rátok. Megesküdött rá.

– Biztos...

– Szeretjük egymást – kezdett magyarázatba meggondolatlanul.

– A faszt szeretlek! – dörrent rá a férfi vérfagyasztó sötét szemekkel. – Nekem nem megy az olyan. Te vagy a rögeszmém, nem több, szuka! – dühöngött a férfi.