Nem akartam èn ezt az egèszet, mármint hogy új szobatársakat kapjak. Jó volt az ahogy az elejèn felállította Nam. De nem, muszáj volt plusz nègy tagot ránkszabadítani, ebből kettő az, akivel találkoztam már valahol. Lègyegèben mindkèt találkozás rosszul sült el...
Mèg ezen a napon megkaptuk a napi rendet ami, hh elèg nehèznek ès soknak tűnt, így első ránèzèsre is. Hajnali öttöl, hajnalig fog tartani az edzès, de szerencsère csak kèt naponta lesznek, így tudunk pihenni is...viszont holnap már kezdünk, így egy gyenge vacsora ès egy gyors fürdès után, azonnal elterültem ágyamon ès másnap èbresztőig fel se keltem(ami hajnali nègykor volt).
Nem kicsit kómásan támolyogtam ki a konyhába, ahol már Jin kèszítette a reggelit. Leültem az asztalhoz ès fejemet az asztalra hajtottam, ezzel kimutatva, mennyire aludni akarok mèg.
-Jó reggelt Jungkook!-tette le fejem felè az ètellel teli tányèrt, illetve egy csèsze kávèt Jin, mire elmormogtam egy "Neked is..."-t ès nagy nehezen felemeltem fejemet, hogy neki állhassak a falatozásnak. Jin jól főz...ezt már a vacsoránál is èszrevettem.
Szèp lassan elkezdtek szálingózni az emberek, utoljára Yoongi esett be(szó szerint, megbotlott a küszöbbe ès orra esett) az ètkezőbe, majd ahogy jöttek úgy távoztak öltözni, fogatmosni stb...
Èn is ahogy vègeztem az isteni reggelivel, azonnal indultam szobámba, hogy magamra kapjak egy melegítő felsőt ès alsót, vègülis futni mègsem mehetek farmerban. Nos igen, a futás...èn ezt nem így kèpzeltem el. Azt gondoltam, hogy lemegyünk a Han folyó partjára ès egyèni tempóba futunk kèt kilómètert...a francokat. Nègy ember közrefogta tizenegy tagú csapatunkat, ezzel annyit jelezve felènk, hogy ők diktálják a tempót, ami...gyors volt...nagyon. Ès ha ennyi nem lenne elèg ènekelnünk kellett (èneklès nèlkül alig kaptam levegőt, hát mèg azzal). Ja ès azt se hagyjuk ki, hogy egyszerre kellett lèpnünk ès ha valaki megborította a " rendet" a többiek is bűnhődtek, mèghozzá azzal, hogy gyorsítottak a tempón.
Egy óra futás után kaptunk tíz(!) perc pihenőt, ami annyira volt elèg hogy gyors lezuhanyozzunk ès átöltözzünk(MyungHee feltűnően egyiknèl sem volt velünk...) ès indulhattunk táncórára...
Nem elèg hogy futás közbe majd leestek a lábaim, most táncoljak is velük...remek. Bár a tanár figyelembe vette, hogy elèggè hullák vagyunk, így könnyű lèpèseket mutatott, nekünk csak annyi volt a feladatunk, hogy utánozzuk azt amit mutat ès leülünk, ha elrontjuk. Ez így mind szèp ès jó ès egèszen addig jó is volt, míg már csak Hope ès Jackson maradt, viszont Jackson feladta, arra hivatkozva, hogy elfáfadt, ezek után azok akik elrontották csináltak...(dobpergès) száz felülèst...
Ezután kicsit lazíthattunk egy fèl órás ebèdnèl, ahol vègre tudtam beszèlgetni a tagokkal.
-Gyerekek..meghaltam.-sóhajtott fel Suga, mire egyetèrtő mormogások hagyták el szánkat.
-Mièrt kínoznak minket, már az első nap ilyenekkel?-dőltem hátra szèkemen, a már üres tányèromat fixírozva.
-Azèrt, hogyha debütálunk, ne legyünk szerencsètlenek.-válaszolta meg Jimin.
-Èn ezt èrtem, de lehetne az hogy szèp lassan, fokozatossan oktatnak minket.-haraptam be alsó ajkam.
-Ne nyagogj...örülj hogy itt vagy.-forgatta szemèt YongGuk, aki nem is a banda tagja...csak egy csere, akit nem is biztos hogy használatba vesznek.
-Na menjünk, ènek óra lesz.-állt fel az asztaltól Jin, mire mindenki követte a hyungot.
Nos, legalább az ènek órán nem izzadtuk szèdt magunkat, de itt kiderült az, hogy Sugának...semmi hangja nincs, de rappelni annál jobban tud, komolyan. Teljesen meglepett a többiek hangja, mindenki nagyon tehetsèges...mèg MyungHee is.
Hajnali kettőig már nem volt sok időnk, így mèg gyors ránkbízták azt, hogy takarítsuk ki a fiú mosdót, majd mehettünk aludni...vègre.Sziasztok! :)
Nos, ahogy ígèrtem itt van egy újabb rèsz ^^
Jó olvasást! ;)
YOU ARE READING
You're Crazy
FanfictionA nevem Jeon Jungkook ès kiskorom óta a zene az ami èltet engem.(Bár ezt nem csodálom a felmenőim után, akik a klasszikus zenèvel foglalkoznak, mióta világ a világ.) Viszont... engem nem a hegedű vagy a nagybőgő fogott meg, ahogy azt szüleim feltète...