Just love (5sos ) BEFEJEZETT

15.rész

Hétfő.... Útálok iskolába menni. Luke írt egy sms-t, hogy értem jön a suliba. Gyorsan kipattantam az ágyból és felöltöztem. Már a lépcső alján jártam, amikor eszembe jutott, hogy ma valami szar ünnepség lesz a suliban.

-Basszameg!-kiáltottam elmagam, mire anya ijedten jött ki a konyhából.

-Miért ordibálsz?- kérdezte.

-Elfogok késni anya! Be tudsz vinni a suliba? Át kell öltöznöm.-kiabáltam, mert közben fel értrem a szobámba.

Ki vettem a szekrényemből a matróz blúzom, majd a fekete combközépig érő passzos szoknyám és a magas-sarkúm is elő túrtam. Meg álltam az álló tükör előtt és vizsgáltam magam. Elég csapzott voltam. Az inget betűrtem, a hajam kiengedtem és már indultam is. Anya és Adam szórakozottan nézték a kapkodásom.

-Mehetünk!-mondtam, majd elindultunk a kocsi felé.

Anya kirakott a sulinál, rá néztem az órámra és rájöttem, hogy még van 5 percem. Egy kicsitt lassabbra vettem a tempót és elindultam az ajtó felé. Ma minden lány úgy volt felöltözve, mint én. A fiúk pedig fekete öltönyt viseltek. Bementem a terembe és levágtam magam Naty mellé.

-Ohh basszus már azt hittem nem jössz.-ölelt meg.

-De itt vagyok.-mondtam mosolyogva.

A tanár kicsit késett, mi addig elbeszélgettünk Natyval, amikor egy ismerős dallam ütötte meg a fülem. Elena telefonjából a 5 Seconds Of Summertől szólt a She look's so Perfect, mosolyogva hallgattam Luke-éket amikor Elena nyávogására lettem figyelmes.

-Úgy imádom őket, amikor egy fellépésükön voltam, Luke nekem énekelte pont ezt a számot.-mondta büszkén, erre már én is odakaptam a fejem.-Múltkor láttam őket az utcán és oda akartam menni, de pont beszálltak a kocsiba.-mondta.

-És honnan tudod, hogy pont neked énekelte Luke azt a dalt?-kérdezte Elena egyik pincsije.

-Éreztem! Tuti bejöttem neki.-mondta, mire kitört belőlem és Natyból is a nevetés.

-Ti meg mi a szaron nevettek?-kérdezte lenézően a főribanc.

-Rajtad.-mondtuk egyszerre Natyval.

-Jejj Mel, ne aggódj, veled úgysem állna le egy olyan fiú mint Luke.-mondta lesajnálóan. Naty már válaszra nyitotta a száját, de meg fogtam a pad alatt a kezét és meg szorítottam, hogy még ne mondjon semmit.

Végig szenvedtem az ünnepséget és az órákat. Amikor kicsöngettek Natyval sétáltunk ki a suliból Elena az ajtó előtt álldogált a barátnőivel és nagyon figyeltek valamit/valakit. Észre vettem kit figyelnek az a valaki is észre vett engem és csábító mosolyt öltött magára. Amikor elindultam felé, Elena is. Na ez érdekes lesz. Nem álltam meg. Elena előttem lépkedett pár lépéssel. Amikor oda ért átdobta a válla fölött a haját és bele kezdett volna a nyávogásába de én oda értem, és Luke nyakába ugrottam.

-Szia kicsi.-csókolt meg.

-Szia.-mosolyogtam a csókunkba. Abban a pillanatban Elena szemöldöke az egekbe szökött, de engem nem érdekelt, csak Luke érdekelt. Hallottam ahogy Naty nevet Elenánt. Luke megölelte Natyt, eközben Elena fujtatva elcsörtetett tőlünk, én szakadva a nevetéstől lepacsiztam Natyval. Luke már rajtunk nevetett.

-Mehetünk?-kérdezte.

-Persze.-mondtam, majd bepattantam az anyós ülésre, Naty pedig hátra.

Luke Natyékhoz hajtott. Kitettük Natyt és egyenesen felén vettük az irányt. Haza érve az öcsém a nappaliban szaladgált, anyu pedig főzött.

-Lukeeee-kiabált az öcsém és neki futásból Lukenak esett.

-Hali kishaver.-kapta fel Luke az öcsémet.

-Neked is Szia Adam.-mondtam szomorúan. Az öcsém csak bólintott, én tátott szájjal néztem az öcsémre és Lukera felváltva. Az öcsémet nem igazán érdekelte, Luke meg csak röhögött rajtam.

-Sziasztok!-jött ki anya a konyhábó mosolyogva.

-Szia anya! Be szeretném mutatni Luke-ot a barátomat.-mondtam.

-Jóestét, Mrs.Stevenson.-mondta Luke mosolyogva.

-Szia, van kedved maradni vacsorára?-kérdezte anya mosolyogva.

-Persze.-mondta Luke.

Luke letette az öcsémet, aki tovább szaladozott a nappaliban. Felmentünk a szobámba.

-Lecserélt.-mondtam és a földre meredtem.-Az öcsém lecserélt rád.-mutogattam rá hitetlenül. Luke szakadt a nevetéstől.

-Ez nem vicces, elvetted az öcsémet, ezért bünti jár.-mondtam, majd összefontam a kezem magamelőtt.

-Büntess meg!-mondta Luke perverz mosollyal.

-Oké.-mondtam majd kinyújtottam rá a nyelvem kikerültem és kimentem az erkélyemre. 1000 pont magamna, amiért a kulcs kívül volt nem pedig belül, így kitudtam zárni magam az erkélyre. Át néztem az üveg ajtón és Lukera néztem aki csak röhögött, mire én kinyújtottam rá a nyelvem.

-Most a hiányoddal büntetsz?-kérdezte hangosan, hogy én is halljam a csukott ajtón keresztül.Én csak vigyorogva bólintottam, mire Luke berántotta a sötétítő függönyöm. Az arcomról lefagyott a mosoly. Halálra fogom unni magam, de az ajtót nem nyithatom ki, akkor nem lenne bünti. Még a telóm is bent hagytam. Fasza!

Leültem a napozó ágyra, ami az erkélyemen volt és unatkoztam. Egyszer csak két nagy kezet éreztem a derekamon.

-Nem bírom tovább ezt a fajta büntit.-mondta Luke huncutul.-Büntess máshogy.-mondta mosolyogva.

-Hogy jutottál ide Hemmings?-kérdeztem értetlenül.

-Felmásztam.-mondta tök egyszerűen.

-Mi vagy te pókember?-kérdeztem röhögve.

-Nem, én csak egy rossz kisfiú vagyok aki büntetésre vágyik.-mondta és elő jött az a perverz mosoly.

-Nagyon kanos vagy Lucas.-mondtam nevetve.

-Te hozod ki belőlem, a te hibád.-mondta és közelebb lépett, hogy meg csókoljon. Vadul faltuk egymás ajkát. Kinyitottam az erkély ajtót és bementünk a szobámba. Luke ledöntött az ágyra és bele markolt a mellembe. Én a kezemet lassan a folyamatosan keményedő férfiasságára fezettem majd egy kicsit rámarkoltam. Egy morgás csúszott ki a száján mire én elmosolyodtam.

-Melany vacsora!-kiabált anyám, mire Luke szomorúan leszállt rólam.

-Ugy meg kapom még a büntim?- kérdezte kisfiús mosolyal.

-Még szép Hemmings.-mondtam majd rákacsintottam.-A kezedet meg tartsd magad előtt, ha nem akarod, hogy mindenkinek feltűnjön a merevedő farkad.- röhögtem.

Megvacsoráztunk, majd Luke ,,haza ment" persze kikísértem ő arrébb parkolt az autóval, én bejöttem ő pedig felmászott az erkélyen. Nem akart haza menni, nekem pedig nem volt ellene kifogásom. De a büntit elnapoltuk, mert megállapodtunk abban, hogy nem lenne szerencsés úgy, hogy mindenki itthon van.