Bebaszunk

7K 343 13
                                    

Éppen a csajos napunkat tartottuk, amikor Daniel kopogott.

-Igen- nézett rám furán Kira.

-Bejöhetek? -nézett Daniel hol rám, hol Kirára.

-Hol van Camilla?- kérdezte sértődötten Kira.

-Camilla haza ment. Vagyis elküldtem.

-Mi? Miért? - kérdeztem Daniel tengerkék szemébe nézve.

-Mert nem volt hozzá hangulatom- rántotta meg a vállát. Ezzel le is tudta.

-Bemehetek?- mutatott egy fekete bőrfotelre, azzal a szándékkal, hogy leülne.

-Felőlem- mondtam, mivel Kira rámnézett amolyan "csak rajtad múlik" nézéssel.
Daniel kényelmesen el helyezkedett a fotelba, majd diplomatikusan ránk nézett.

-Szóval... -mondta.

-Szóval...- folytatta Kira.

-szóóóval- szálltam be énis.

-Menjünk el inni-jelentette ki.

-Mivan?- kerekedett el Kira szeme.

-Ez most komoly? - hitetlenkedtem.

-Igen, komoly... Igazán ránk férne. Hála istennek szünet van emberek. Ki kell élvezni. Te- mutatott Kirára- végre rossz kislány leszel, rádfér.És Te- mutatott rám- nem hiszem, hogy olyan jó kislány lennél, hogy nem iszol, magyarul kirúgunk a hámból! Fél óra múlva legyetek kész- zárta le Daniel a témát, majd kiment az ajtón.
Láttam Kirán, hogy aggódik.

-Mi a baj? - raktam a kezemet a combjára.

-Én...

-Még sosem ittál- fejeztem be helyette.

-igen- húzta el a száját.

-És ez miért baj?

-Mert...Nem tudom...

-Figyelj Kira, megígérem, hogy vigyázni fogok rád és Daniel is ott lesz.

-oké- sóhajtott -De igazából érted is aggódok.

-Értem? Miért aggódsz értem?

-Bella... emlékszem ám, hogy miket meséltél, az alkoholos időszakodra is. És, hogy milyen nehezen szoktál le. Nem akarom, hogy megint függő legyél.

-Nem leszek. Ettől neked nem kell félned. Már jól vagyok, amint látod.

-Ígéred?

-Ígérem! Nah, de menjünk öltözni.

Kb 15 perc múlva készen is lettünk. Meglepő módon. Kira egy hosszított farmert húzott egy pink-fehér hello feliratú haspólóval és egy ugyanilyen rózsaszín balerina cipővel. Hosszú, derékig érő szőke haját kivasaltuk, és hagytuk, hogy rálógjon vállára.
Én felvettem egy fekete farmert és egy fekete pólót, ami derekamtól lefelé átlátszó. Egy fekete bakancsot húztam hozzá és egy füstös sminket varázsoltam magamra, majd hajamat egy lófarokba kötöttem.

-Mi készen vagyunk. Siess már Daniel- kiabált föl idegesen Kiram
A fiú lejött a lépcsőn és, amikor ránk nézett esküszöm még pislogni is elfelejtett.

-Lányok!Huha!  Eszméletlenül dögösek vagytok- ezt inkább nekem mondta. Méregzöld szemembe nézett végig. Attól féltem, hogy elpirulok. Ekkor vettem csak észre, hogy Daniel mennyire jól néz ki. Egy fekete-fehér terepgatya volt rajta, ami be volt tűrve fekete bakancsába.Pólója fehér színű volt és így is ki lehetett venni izmos felső testét. Nyakában a dög lánc virított, ami mellkasát verdeste. Mivel elég hideg van odakint egy fekete bőrkabátot húzott, ezzel tökéletesítette az összhatást.
Így tettünk mi is. Kira felhúzott egy halványrózsaszín bőrkabátot, aminek vállrészéből szegecsek álltak ki.Ugyanilyen volt az enyém is, csak feketébe ( még együtt vettük)

-Nagyon dögös vagy csajszikám- huzogattam a szemöldököm Kirának.

-Csakis utánad életem.

-Nem szabadna ennyire jól kinéznetek csajok.

-Miért? - kérdeztük Kirával egyszerre.

-Nem lesz egyszerű dolog levakarni rólatok a pasikat- kacsintott ránk, majd átkarolt és úgy sétáltunk. Nekem természetesen a lepkék a hasamban feléledtek és azt hittem, hogy megőrülök tőlük. Nem lenne szabad ezt éreznem. A kurva életbe is! Danielnek barátnője van és szereti!! Akkor meg mit karolgat itt engem? Abban a pillanatban éreztem, hogy Daniel forró ujjait rákulcsolta én fagyos ujjaimra. Kirázott a hideg. Annyira jó érzés volt, hogy nem akartam elhúzni a kezemet. Pedig el kellett volna.
Egész oda felé vezető úton azon gondolkoztam, hogy, hogy lehet, hogy ennyire forró Daniel teste.
"Lehet, hogy lázas..."
Efféle hülyeségeken járt az agyam, mire Daniel erősebben megszórította a kezemet.

-Hm?- néztem fel értetlenül.

-Bella jól vagy?- hallottam hangjában, hogy aggódik.

-Én? Igen! Miért?

-Azért Bella mert csupán csak 2 perce kérdezgetjük ugyan azt, de te csak bambulsz.

-Mi van? Komolyan?- néztem Kirára, mire ő csak bólintott egy aprót. Ekkor vettem csak észre, hogy már bent vagyunk egy számomra ismeretlen szórakozó helyen. Ahogy elnézem a hangulat megvan. Mindenhol táncoló és piázó fiatalokat láttam.Undorodva néztem a hormontúltengéses párokra, akik kishijján előttünk dugtak. Utálom az ilyeneket! Ahw!

-Bella - hallottam meg ismét Daniel hangját.

-Ne haragudjatok elbambultam.Táncolunk?- ragadtam meg Kira kezét és húzni kezdtem. Mondtuk Danielnek is, hogy jöjjön, de mondta, hogy hoz inkább valami innivalót nekünk.
Kirával odamentünk a tánctérre, mikor elkezdett Martin Garrix-Animal c. száma szólni... Felvisítottunk a barátnőmmel, mert imádjuk őt és a zenéit is.
Ezután már nem számított semmi. Csak táncoltunk, táncoltunk és táncoltunk.

Minden más|| Befejezett ||Donde viven las historias. Descúbrelo ahora