Irwinnel egy sátorban [A.I.] /szünetel/

Five

Hey!

Először is szeretném megköszönni a Vote-okat és a komenteket! köszönöm!

Jó olvasást a részhez! :)

Később visszamentem Ashtonhoz, hogy befejezzem a sátor összerakását. Nagy meglepetésemre már készen állt és már csak arra várt, hogy aludjanak benne. A szám is tátva maradt , mert arra számítottam, hogy olyan állapotban lesz ahol ott hagytam. Nem néztem volna ki Ashtonból, hogy megcsinálja.

-csukd be a szád, be repül a légy- röhögött fel a hátam mögött.

-mégsem vagy olyan lusta mint gondoltam- fordultam hátra mosolyogva.

- Sok meglepetés tartogatok a tarsolyomban- nézett mélyen a szemembe- nem olyan vagyok, mint amilyennek hiszel.

-akkor milyen vagy?

-Majd idővel rájössz- kacsintott, majd bemászott a sátorba és elterült.

Leültem a pokrócra és bedugtam a fülembe a fülhallgatót és gondolkoztam. Megvolt az első értelmes beszélgetésem Ashtonnal. Eddig nem is volt vele olyan vészes, sőt még egész jól szórakoztam vele. Remélem egész kirándulás alatt ilyen lesz.

De hogy értette, hogy nem olyan mint amilyennek gondolom, meg hogy majd idővel rájövök? Ez célzás lett volna valamire?

Nem sokkal később meguntam az ücsörgést, ezért úgy döntöttem csatlakozok Irwinhez a sátorban.

Lehúztam a cipzárját aztán bemásztam. Megpróbáltam lefeküdni, de nem tudtam, mert az igazak álmát alvó Ashton az összes helyet elfoglalta.

-húzz már arrébb, én is le akarok feküdni- löktem nem épp óvatosan arrébb.

A lökésem hatására ébredezni kezdett.

-Mi bajod van már Isa?- nézet rám az idegességtől vörös szemekkel. Várjunk, nem is. Be van szívva...