Storm - Vihar

1. Fejezet

Újabb reggel, egy újabb álommal, amiben benne van az a tekintet. A zöld szem, ami nem hagy nyugodni addig, amíg meg nem találom..
Rendbe szedem magam, derékig érő sötét barna hajamat kontyba rendezem és elindulok lefele a lépcsőn.
A táskámba a tolltartómat és két füzetet tettem, ha kérnek valamit a suliban.
Érdekes lesz megint új tanulónak lenni.
-Drágám. -már majdnem kiabál a nevelőanyám.
-Itt vagyok. -sikerült visszaüvöltenem.
-Sajtos szendvics reggelire, ahogy szereted. -mosolyog és ideadja a becsomagolt szendvicset.
-Köszönöm. -válaszolom és fordulnék el, de rámszól:
-Milyen csinos valaki! -mondja nagy vigyorral a képén. -Már az első nap azt akarod, hogy pár fiú megőrüljön?
Elnevetem magam. Sosem foglalkoztam a fiúkkal. Mindig csak azt néztem rajtuk, hogy zöld-e a szemük, de mindegyik kudarcot vallott. Kék és barna szemű szörnyetegek.
-Én csak jó benyomást szeretnék tenni. -válaszolom és megrántom a vállam.
-Hát az biztos sikerülni fog! -teszi hozzá és újra végig mér.
Forgatom a szemem és nyomok az arcára egy puszit.
Gyorsan kirohanok a házból mielőtt tudna még valamit mondani és elindulok. Nincs olyan messze a suli tőlünk, aminek örülök, mert a régihez majd' egy óra volt mire odatudtam érni.
Lenézek magamra. Fekete rövidnadrág és trikó. Lehet, hogy nem ezt kellett volna felvennem, de már késő itt vagyok a suli előtt.
Bemegyek és meglepetésemre sehol senki. Ránézek az órára és már 5perce becsöngettek. -Basszus! -rohanok fel a lépcsőn és keresem a tanárit.
Megtalálom, benyitok, de itt sincsenek. Remek! Az első napomon már elkések.
Visszasétálok a folyosóra és még csak most veszem észre mekkora ez a suli. Halvány narancssárgára vannak festve a falak és a folyosó telis-tele van diákok képeivel. Nézzük a fiúkat:
Kékszemű, kékszemű, barna, kék, szürke, barna...sehol egy zöld.
-Maga Melody Wood? -összerezzenek a hangra és megfordulok.
-Igen..elnézést a késésért én csak...
-Semmi baj, gyere velem! -mondja a nő és elindulunk a lépcsőn. A második emeleten elfordul és bemegy egy ajtón. Követem és megérkezek az új osztályomba.
-Gyerekek ő az új tanuló Melody Wood! -mutat be -ezek szerint- a tanárnő. -Ülj le kérlek.
Elindulok a padok között és nézem hova üljek. Annyi lány van -velem együtt-, mint ahány fiú. Nem rossz arány.
Végül leülök az utolsó padba egy göndörhajú fiú mögé és, amikor megfordul nem hiszek a szememnek...

Sziasztok:) Íme az első fejezet. Sietek a másodikkal, addig is várom a véleményeteket. Kommentet vagy csillagot szívesen fogadok:)