Meglepetés! Isten hozott minden erre tévedő humoros hóbaglyot! :D ( Nem, nincs még túl korán, csupán április elseje köszöntött be az ablakon.)
Mivel e fentebb említett ünnepély nemrég bontogatta ki szirmait, valamint jómagam és írótársam egyébként is széleskörű fantáziával rendelkezünk (*köhögés* hazugság*köhögés*csak simán hülyék vagyunk*köhögés*), úgy gondoltuk, meglepünk titeket nem csak Egy, hanem egyenesen Két különkiadással! És miért is vetemedtünk erre a határozatra? Mert megtehetjük. Lol.
Mindenféle viccet félretéve, teljes mértékben úgy gondoltuk, hogy hűséges olvasótáborunk megérdemli, hogy normális énünk mellett eszement, fizikai fájdalommal járó személyiségünket is megismerje. - És itt előre kikötjük, hogy maradandó agykárosodással, valamint másfajta sérülésekkel nem számolunk, szóval tessék csak saját felelősségre olvasni a lenti sorokat.
Első különkiadásunk Raziel őfelsége (bűn nem emlékezni a nevére, de ha ez mégis előfordulna, figyeld éjjel az ablakodat, valamint a nyuszis mamuszkádat) egy kiemelkedően izgalmas kalandját meséli el. De nyugalom, a második felvonás is nemsokára érkezik, de ez egyelőre maradjon Meglepetés!
Most pedig végérvényesen félreállok, tessék csak elmélyülni istencsászárunk szemszögében! És ha már vállaljátok a garantált agysejt-pusztítást, a kommentekről se feledkezzetek el! :) (Valamint arról, hogy van ott még, ahonnan ez jött.)
Nevettető, bolondos napot, és felejthetetlen élményeket! :D
U.I. : A fejezetek bizonyos problémák miatt késni fognak, de igyekszünk, ahogy gyönge kezecskéinktől kifér. És így utólag óriási köszönet a 11 feliratkozóért! <3
- Sophia S. Argent
,,Még egy háziállattal is milyen bonyolult a kapcsolat.
Igaz, egy macska nem egyszerűen háziállat, sokkal több annál.
Házi isten, régmúlt idők pogány istene. Vagy legalábbis király.''
A bágyadt napsugarak félhományt vontak Brooklyn városára, mely ezen a délután különös némaságnak örvendett. Habár a lustaság súlyos lepelként telepedett a helységre, még ez a nyomott hangulat sem vehette el az ablakpárkányon trónoló élőlény kisugárzását. Fenséges magatartása láthatatlan ékszerként ragadt hozzá, büszke viselkedése pedig ámuló tekintetek csoportját vonta volna magára, ha a teremben - e jelenségen kívül -, más személy is tartózkodott volna.
Az imént említett gyönyörűséget csokoládébarna öltözettel látta el a természet, melyhez mélyzöld, kerekded szempár társult. Karcsú testalkatán egy gramm felesleg, nem sok, annyi se kapott helyet, bundája pedig fényesen csillogott. Apró fülecskéi kitűnő hallásról adtak tanúságot, mivel minden apró nesznél ennek irányába kapta imádnivaló kis fejét. Farkincája elegánsan tekergőzött jobbra-balra, szabályos menetrendet véve fel. Lábai végén éles, makulátlan körmök nyújtóztak, melyekkel komolyabb sebet tudott ejteni a kelletlen simogatókon. Mi tagadás, e kandúr nem hiába érdemelte ki Raziel arkangyal nevét.
Bár angyali pofijával bárkit le tudott venni a lábáról, most mégis morgolódva, melankóliás környezetben folytatta játékát. Feltartott fővel bámult ki az ablakon, és magában szidta az éppen arra járókat, meg úgy általában a világot. Kritikus énje, mely szinte minden pillanatában vele volt, némi lenézéssel tapasztalta, hogy az ablak előtt elhaladó emberek egytől-egyig ocsmányak, s a nyomába sem érnek tulajdon szépségének. Egyik túl kövér volt, a másik túl nyeszlett, csak úgy lógtak rajta parádés öltözetei. De a legrémesebbek mégis a ráncos nyanyák voltak, akik tipegve sétafikáltak az épület előtt. Egy különösen rút egyénnek még színes, dagadt madarakkal díszített kalapja is volt, melyen Raziel szívesen kiélte volna egyre fokozódó dühét. Na nem mintha a tollasokkal lett volna baja - sőt, örömmel nyakazott volna le minden szárnyast, ha nem lett volna olyan istenien kifinomult az ízlése - , inkább a vén szipirtyók borították ki nála a bilit. Émelyegve gondolt rájuk, mivel ahányszor találkozott egy effajta szörnyeteggel, az mindig heves puszikkal és ragacsos nyáltengerrel borította. Tarkóján ilyenkor felállt a szőr, mancsai készenlétben álltak egy csapkodásra, valamint arra, hogy legalább maradandó károsodást okozzon a kiöregedett hölgyeken. Legutóbbi sétája is hasonlóan végződött, így undorodva fordult el a tájképtől, és óvatosan megnyalta a száját. Szerette, ha kényeztették, de megvolt a maga büszkesége, amely kizárta a túlfűtött cirógatást.
ESTÁS LEYENDO
Végítélet
Misterio / Suspenso,, A test és a lélek állandó hatást gyakorol egymásra." Mondják a nagy bölcsek, akik évezredek óta tanulmányozzák a kettő közötti összefüggést. Ezt az állítást még a pusztító, kegyetlen Bérlők sem tagadhatják le, akik más gazdatesteket uralva végezn...
