My Teddy Bear [BEFEJEZETT]

1.rész:A kezdetek

Épp a szobámban ültem a mackómmal ,amikor anya felszólt ,hogy kész az ebéd.
-Rendben ,egy pillanat!-kiáltottam vissza ,majd felálltam,letettem a kezemből a telefonomat és az ágyamra helyeztem az eddig ölemben ülő legféltettebb kincsemet, Teddy-t.
Lassan sétáltam le a lépcsőn amikor hirtelen megtorpanva, gy beszélgetést elcsípve neki dőltem a falnak és hallgatózni kezdtem:
-Szívem meg kell értened ,hogy abban a plüssben van valami démoni!-mondta halkan apa,mire összerogytam és egy könnycsepp folyt végig az arcomon.
-Ahjj, Dávid tudod,hogy az a lányunk kedvenc plüss állata. De abban benne vagyok ,hogy ha majd Brenda elmegy Mátéhoz,mi elvisszük megnézetni Teddy-t.-hallottam anya suttogó hangját ,s nem bírtam tovább.Felrohantam ölembe vettem mackómat és hosszú pillanatokig csak néztem gömbölyded szemeit. Azok hirtelen vörössé váltak ,a pocakja remegni kezdett, én meg tágra nyílt szemekkel hitetlenül kezdtem hátrálni a fal felé.
-Teddy...-mormogtam halkan mire szerencsémre Máté(azt nem tudom hogy került a házunkba) berohant a szobámba és ennek hatására a plüssöm a régi lett,én pedig kisírt szemekkel,remegve néztem a legjobb barátomat,aki ijedten szaladt oda hozzám majd magához húzott.
-Brenda,megint látomásod volt Teddy-ről?-kérdezte határozattan,én meg csak bólogatva végigmertem gyerekkori barátomat. Kék szemével vizslatott engem majd szőkésbarna hajába túrt, láthatóan ideges volt. Aztán végignéztem ruházatán is: egy szürke alapon NEW YORK feliratú pólóban és kék farmerban guggolt mellettem,és.. a pólója felgyűrődött, alóla pedig közszemléletté vált a kidolgozott pocakja.
-Máté,már ezer éve ismerlek ,de arról sikeresen lemaradtam,hogy mégis mikor gyúrtad így ki magad?-vigyorogtam rá,mire kisebb szünet után megszólalt.
-Tudod drága Brenda,mindjárt gimibe megyünk, és jól akartam kinézni,hogy jó véleménye legyen rólam mindenkinek.-mosolygott rám.
-És erre elég volt egy téli szünet?-meredtem rá ,mire kacagva odabújt hozzám.
-Ha elég akaratod van hozzá képes vagy rá,hogy ilyen rövid idő alatt ennyire megváltozz.-próbált bölcs lenni ,de én csak kiröhögtem.
-Vagy csak annyi az egész ,hogy valakibe beleestél..-mindent tudó mosoly ült az arcomra,mire Máté elpirult.
-Ugyan,csak helyesebb akartam lenni az eddigieknél is.-félmosolyt villantott. Játékosan beleboxoltam felkarjába.
-De a szerénységed mit sem változott!-mondtam és mindkettőnkből kitört a nevetés.
Egyik pillanatról a másikra hirtelen bevágódott az ajtó,be csukódott az ablak és lehúzódott a redőny a szobámban.
-Brenda,mi történik?-szólt sokkos állapotban Máté,mire én is csak elképedve vállat vontam.

Sziasztok!:) Most kezdtem el írni,remélem tetszik eddig a story .Szerelem ,csalódás és horror vár majd rátok a következő részekben.
xxCHK