My Teddy Bear [BEFEJEZETT]

12.rész:Iskolába menet

Reggel kómásan ébredtem,szerencsémre tegnap hazaengedtek a kórházból,hisz sebeim a károk ellenére nem voltak nagyon súlyosak:kaptam egy gipszet a kezemre és kötéseket a többi szerencsétlenebbül járt testrészemre.. Teddy is valamivel jobban nézett ki mint azelőtt,talán azért mert adtam rá egy masnit.Szemei tegnap óta ismét mogyoróbarnák lettek.
-Akkor indulok!-hajoltam mackóm felé és egy puszit nyomtam buksiára. Az öltözékem egy rövid nadrágból(hisz mindjárt nyár),csíkos pólóból, piros kardigánból,kedvenc uszony medálomból és egy Converse-ből állt.Apa felszólt ,hogy induljunk lassan így lebaktattam a lépcsőn.
A suliba belépve szembe találtam magam a Fizika tanárral. Néha kedves ,néha nem érdekel mit csinálsz nézéssel ajándékozta meg a tanulókat.
-Jó reggelt kívánok tanárnő!-köszöntem,de észre sem vett. Elindultam a szekrényemhez mert az aulából megláttam ,hogy ott ácsorog Máté is. A lépcsőn felérve szaladtam szerelmemhez, aki az évfolyamtársammal csókolózott. Mindent leszaró tekintettel nyitottam ki szekrényem ,amiből macim bambult ki.
-Hát te?!-suttogtam,mert már az is elég ciki ,hogy a plüssöm a szekrényemben van. Az meg a teteje ,hogy beszélek is hozzá. Gyorsan beraktam mackóm a táskámba,bezártam a szekrényem és könnyeimmel küzködve indultam volna a terem elé ,de egy kéz megragadott,maga elé fordított és megölelt.
-Hagyj békén!-kiáltottam Mátéra.-Azt hiszed nem látok? Nem láttam szerinted ,hogy megcsókoltad Kírát? És most mindent elfelejtve idejössz hozzám?-akadtam ki teljesen. Az egész iskola minket figyelt.
-Félreérted!-kiáltott utánam Máté,de csak mentem előre könnyezve. Megbántott,lelkembe tiport.Pont azzal a lánnyal? Eredetileg pedig tök jóban vagyok,vagyis VOLTAM vele és Mátéval. Szerencsémre becsöngettek,viszont a terembe beérve Máté ült le elém. Folyamatosan hátrafordult.Bűnbánó arca volt. Nem is értem,pedig előbb olyan magabiztosan smárolta le egykori barátnőm...
Egy idő után Teddy morogni kezdett a táskámban.
-Ahjj, mackó ne órán legalább!-szóltam rá ès ekkor volt az a pillanat,hogy a tanárnő rám szólt.
-Szentföldi! Az én órámon ne beszélj,de ha annyira nem bírod ki,gyere,lefeleltetlek!-ordítása bejárta az egész termet-Következő figyelmeztetésnél az igazgatóiban landolsz!-mérgesen fordult vissza a táblához. Istenem ,egyszer szóltam hozzá a plüssömhöz fizikaóra közepén. Nem értem mi baja van ezzel.
Kicsöngetéskor a tanárnő intett,hogy menjek oda. Jajj ne,most megint kapok egy agymosást.
-Brenda,én értem ,hogy nem tudtad kivárni az óra végét és kijött belőled az a sok mondat.Nem akartam rád förmedni csak az osztály magatartása így is lefárasztott.-mondta egy mosollyal az arcán.
-Rendben ,nincs semmi gond tanárnő!Máskor inkább több figyelmet szentelek az órába!-feleltem, majd visszasétáltam a padomhoz.
Nagyon aranyos volt Priszcilla tanárnő előbb.Nem tudtam,hogy van ilyen oldala is.:)
Örömömben jobbra fordulva összerogytam,s mintha leállt volna szívem. Kíra és Máté az ajtón kívül csókolóztak ,ismét.
Nagy lendülettel,mégis sunyi mosollyal álltam oda volt szerelmem elé. Mikor meglátott tágra nyílt szemekkel röppent el pajtása mellől.
-Hmm csak félreértem,ugye?-kérdeztem de nem bírtam tovább. Erősnek mutattam magam de a wc-be beérve patakokban folytak le arcomon könnyeim.

Köszönöm a sok megtekintést!😍
xxCHK