My Teddy Bear [BEFEJEZETT]

34.rész: Fogságban

( Emberek ez nem a sztorihoz tartozik de köszönöm nektek ,hogy idáig eljuthattam! :') )

Ijedtemben a fejemhez kaptam.(Egy újabb seb.Már megszoktam.) Napsi félve topogott elém és egy nyálas(!) zsepit nyomott a homlokomra.
-Jól vagy?-szólalt meg könnyeit visszatartva. Csak bólintottam egyet és csináltam egy nyugtató fejkörzést amire megbizonyosodtam ,hogy még meg van a fejem ,és a nyakam.
-Te kuki! (nuku csúnya szó! szerk.) Mi a francnak vágtad a fejéhez a matek tankönyvemet?-ordítozott Napsi Zozival.
-Nem neki szántam.-szólt vissza flegmán.-Amúgy részben nem is baj ,hisz nem árt Brendának a matek.-emelte meg ő is a hangját.
-Kösz!-mosolyogtam rá és jobbnak találtam elmenekülni a közelükből.
Az ajtó előtt még mindig lefagyva állt Ancsi és dadogott nekem össze-vissza.
-Nyugodj meg. Amíg mellettem vagy, számíthatsz arra,hogy megsebesülök minden egyes nap.-vonogattam lazán a vállamat és alkarját megragadva magam után ráncigáltam a wc-be.
-Miért nem a védőnőhöz mész?-érdeklődött még mindig remegő hanggal.
-Ezzel?-néztem rá lesajnálóan.-Ennél ezerrel durvább dolgok szoktak történni!-legyintettem,s a csapot megengedve lemostam arcomról a vért ,s igyekeztem elfedni a sebet.
-Amúgy rohadt nagy súlya van annak a tankönyvnek!-masszíroztam meg buksimat,s vállamra kapva a táskát igyekeztem vissza a szünetre. Ancsi még bent maradt elvégezni a dolgát,ezért utamra engedett.

A folyosón mászkálva szomorúan nézelődtem. Hamar el telt ez a nyolc év. Mindjárt itt a ballagás,bankett és öt nap múlva a fotózkodás. Az iskolát is folyamatosan újítják. Hiányoztak a régi játszótéri elemek..de,mégjobban hiányzott a gyerekkorom. Csak mosolyogtam az elsősökre ,hisz még az igazi gyerekkorukban vannak.
-Cica..hiányoztam?-ölelt át gondolataimat félbeszakítva egy srác.
-Hallod..-kezdtem de elakadtam. A zöld szempár csak úgy belevájta tekintetét az enyémbe.-Bende!?-dobtam le karjait derekamról.
- Jó illata volt a macikádnak amikor elégett!- kacsintott rám elégedetten. Ökölbe szorítottam a kezem amikor becsöngettek. Szúrós szemmel végigmértem és jobbnak találtam nem most kinyírni. Ráérek még.
A terem elé érve mégiscsak visszafordultam.
-Ezt nem úszod meg,Bendegúz!-suttogtam kímérten és a terembe belépve hangosan becsaptam az ajtót..amiből kiesett a kilincs. Az osztálytársaim felém fordultak és tanácstalanul nézték az ajtót. Tekintetemmel a tanárnőt kerestem ,de nem találtam meg ezért csak úgy mellékesen megkérdeztem merre bújt el.
-Hol a tanár?-érdeklődtem kíváncsian. Nem bírták tovább. Mindenki nevetett. Krisz megerőltette magát és megszólalt.
-Ki-Kizártad!-röhögött arcomba. Az ajtó felől hangos kopogás hallatszott.
-Azonnal engedjetek be!-kiáltotta a tanárnő.
-Nem tudjuk! Kiesett a kilincs!-ordította vissza Máté.
-Itt meg beletört a kilincs az ajtóba!-üvöltött már Bendegúz is a másik oldalról. Még azt hallottuk ,hogy idegesen elindultak megkeresni a karbantartót ,de aligha érdekelt. Büszkén a helyemre sétáltam és elfeküdtem a padon.
-Ezt Brendire,aki miatt nem kell töri témazárót írnunk!-emelte magasba poharát Krisztián amiben..csapvíz,krétapor és azt hiszem falevél díszelgett. Undorodva köpte ki a folyadékot az első padban ülő idegen fiúra. Esküszöm még nem láttam.
-Hát te ki vagy?-kérdeztem szegény srácot aki gyilkos tekintettel figyelte az őt leköpő,asztalon ugráló Krisztiánt.
-Ide jár a barátnőm. Gondoltam benézek hozzá erre te bezársz ide. És ráadásul ez a...le is köpött!-morogta kimérten a fiú.
-Ki a csajod?-érdeklődött rajtunk végignézve Máté. Rajtam megállt és egy 'nem én voltam,hisz azt se tudom ki' tekintettel megnyugtattam,hogy én se látom tisztán a dolgokat.
-Én.-suttogta halkan Linda,mire mindenki felé kapta a tekintetét.
-Miért nem mondtad?-hüledeztem kíváncsian.
-Nem kérdezted!-motyogta és a hapsihoz sétálva megölelte.
-Ember...még mindig nem tudom ki vagy.-értetlenkedett Zoli is.
-Karesz. Legyen ennyi elég.-húzta száját félmosolyra és fel állt a székről. Iszonyú magas volt és baromi helyes.
-Hány éves vagy?-gyönyörködött benne Napsi.
-Idősebb mint bármelyikőtök.-kacsintott Napsugárra aki majdnem elfolyt a gyönyörtől. De amúgy nem is vagyunk vele oszt. társak. Na mind1.
-Ne kacsingass a csajomra!-indult meg felé Zozi.
-Nem vagyok a csajod.-szögezte le Napsi.
-Ez fájt.-röhögte el magát kínosan Zoltán és el sétált a terem végébe telefonálni.
Szóval így történt az,hogy bezártam egy csomó embert az osztályba.

Folytit?:D
xxCHK