2.rész:Bizonyíték után kutatva

1K 69 4
                                    

Sokkoltan ültünk ölelkezve a sarokban. Sötét volt,nem mertünk kiabálni nehogy valami bántson minket. Sírtam.
-Ne félj, vigyázok rád!-mormogta barátom a hajamba.
-Máté,ha most minket valami megöl,vagy történik valami borzasztó tudd, hogy szerettelek és mindig is szeretni foglak!-suttogtam, de ekkor világos lett, az ajtóm kinyílt, a redőny felhúzódott és az ablak ugyanúgy bukóra volt állítva.Annyi változott csak, hogy az ágyamon lévő Teddy-n volt egy üzenet: Ne féljetek! -T
Máté borzongva nézett rám majd megszólalt.
-Brenda nem haltunk meg, de nagyon érdekel az a kijelentésed, hogy szeretsz és mindig is szeretni fogsz. Csak nem komolyan gondoltad?- vigyorgott rám. Paradicsom vörösen lesütöttem szemeimet.
-Tudod ,legjobb barátok vagyunk. A legjobb barátok általában szeretik egymást.- mondtam egyszerűen. Elkezdett kacagni.
-Aha, gondolom.- vigyorgott rám ,mire elpirultam.- Na akkor gyere,nálunk majd kajálunk! Én nem merek azzal a plüssnek nevezett valamivel egy légtérben maradni. Főleg ha unalmában ránk ijeszt ,majd lazán ír egy üzenetet, hogy ne féljünk.-folytatta dühösen.
-Ha én itt hagyom anyáék elviszik, kivizsgáltatják és lehet nem hozzák nekem vissza soha többé.-sírtam el magam az ágyamra dőlve.
-Ahjj, ne sírj! De amúgy azt elmondod nekem,hogy miért ragaszkodsz ennyire hozzá?-kérdezte ,de csak megráztam fejem miszerint én magam sem tudom.Csak a szívem diktálja ,hogy vigyázzak rá.Na meg puha, cuki és barna szeme olyan mint a Nutella.
-Ha úgy nézzük morbidan beleszerettem a macimba.- szólaltam meg sokára.
-Most komoly a plüssödre kéne féltékeny lennem?- morogta halkan.
-Tessék? Bocsi nem értettem jól.-mondtam,de csak egy legyintést kaptam válaszul, miszerint nem érdekes.
Végül beadtam a derekam és átmentünk Mátéhoz. Szerettem ott lenni, szinte a második otthonomnak éreztem.
-Sziasztok!- kiáltottam,mert azt hittem itthon vannak Máté szülei. Nem válaszoltak.
-Csak ketten vagyunk. Anyuék holnap jönnek haza.-mondta mire sápadtan elkalandoztak a gondolataim, de hamar összeszedtem magam,
-Jaaa, értem.-makogtam miközben ő megfogta a kezem és felhúzott a szobájáig. Amikor benyitott csak ennyit mondott:
-Mi a szar..?!-bámult az ágyán ülő macimra. Remegve álltam meg mellette.

Sziasztok !;)
Remélem tetszett ez az új rész is!!:))
xxCHK

My Teddy Bear [BEFEJEZETT]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora