My Teddy Bear [BEFEJEZETT]

33.rész: Árnyak

OMG 5k....imádás van!! :c ♥

Este még tanulgattunk egy kicsit Ancsival,de hamar megunta így jobbnak találtam ha kidőlünk.
Az éjszaka folyamán megjöttek a szüleim és a hangos beszélgetésük miatt,nem sikerült visszaaludnom. Forgolódtam, dobáltam magam az ágyon,de nem bírtam rendesen elhelyezkedni. Anita felé fordulva csak a horkantásait hallottam,de szememben körvonala rajzolódott ki.
Akaratlanul is elmosolyogtam,de ez a mosoly hamar lehervadt az arcomról.

Egy árny szaladgált Ancsi körül. Nehezen de kivettem belőle azt,hogy van két füle....TEDDY! Remegtem. Féltem az igazságtól. Igazából már nem is akartam ezeket a rejtélyeket kideríteni, hisz csak felbosszantanak.

Reggel...

Nehézkésen felébredtem. Ancsa még békésen szunyókált ezért inkább csendben kiblattyogtam a fürdőszobába. Elvégeztem minden gondom,és már le is szállingóztam a konyhába. A hűten egy cetli volt,amin azt írják anyuék ,hogy hamar dolgozniuk kellett menni,menjek suliba együtt Csongival.(Csongor amióta kiderült hogy a testvérem,azóta nálunk lakik.)
Megráztam a fejem és készítettem gyorsan két szendvicset. A lépcső felől topogást hallottam és a szemem sarkából három pár lábat pillantottam meg.
Eszeveszetten felnéztem és Anitát,Csongit és egy fekete hajú csajt pillantottam meg.
-Jó reggelt.-köszöntem bizonytalanul. Csongor mellém lépkedett és távolabb húzott a csajoktól.
-Ki ez a lány? Miért aludt nálad? Meleg vagy?-suttogta fenyegetően mire megszorítottam a vállát.
-Inkább te mesélj! Tudod,hogy nem hozhatsz ide egy lányt sem.-motyogtam.-Amúgy aki velem van,az új barátnőm,nem rég jött a suliba.-magyarázkodtam és választ meg nem várva ott hagytam a hűtő mellett.
-Bocsi,csak a tesóm egy barom.-közöltem mosolyogva Ancsának.
Bátyám 'barátnőjéhez' fordulva kezemet nyújtottam.
-Hali,Szentföldi Brenda.-erőltettem magamra egy mosolyt.
-Csá, Tóth Ivett.-vigyorgott rám flegmán. (Már is érzem ,hogy legjobb barinők leszünk.)
Még mindig tartottam felé a kezem,de jobb ötletnek találtam vissza húzni azt.
Bizonytalanul Anita felé fordultam ,de csak legyintett.
-Én ismerem Ivettet. A bátyja két évig udvarolt nekem.-suttogta.
-Te meg arra sem voltál méltó ,hogy viszonozd!-fordította felé flegma (mostantól így hívom) a fejét.
-Jó ...inkább együnk!-mosolyogtam rájuk és hozzáláttam a kajához. Amint befejeztük,visszamentünk elkészülni és már azon vettem magam hogy a sulinál vagyok.
-Hogy kerültünk ide?-érdeklődtem barátnőmnél.
-Ide sétáltunk?-kérdezett vissza. Csak legyintettem és hátranéztem egy pillanatra. A kapuban Máté állt,egy kis fehér medvét szorongatva. Oda sétált hozzám és magához húzva megcsókolt,amire egy nagy füttyvihar kerekedett körülöttünk.
-Ez a tiéd. Tudom ,hogy nem bírtál aludni Teddy nélkül....gondoltam ez a meglepi..-magyarázott de egy újabb csókkal félbeszakítottam.
-Köszönöm!-kacsintottam felé és Ancsa karjába karolva bementem az épületbe.
-Wow. Ő a barátod?-kérdezte tágra nyílt szemekkel. Csak bólintottam és megrohamoztuk a termet. Rajtunk kívül még két ember volt a teremben: Zozi és Napsi.
Ancsi elé tettem a kezem és egy 'állj' pillantással hallgattam tovább a beszélgetést.
-Te rohadék!-üvöltötte Napsugár.
-Mondom nem igazak amiket mondott Kíra! Hidd már el!-ordított vissza Zoli. Hirtelen egy tolltartó zúgott ki a folyosóra
-Hé!-beléptem a terembe...de bár ne tettem volna mert egy tankönyv talált szembe. (Ahjj,miért mindig én?)

Köszönök nektek mindent! Nagyon hálás vagyok!;)
xxCHK