Paranormális Lány /befejezett/

6.fejezet-Magányban is mellettem

-Ezt most miért kellett?-kértem számon Owent, aki a ház falának dőlve állt és nézte a földön fekvő fiút, arra várva, hogy ő megmozduljon.-Még az sem biztos, hogy ő volt!-mutattam Kylera.
-Nem volt elég meggyőző?-kérdezte Owen.-Szerintem elég bizonyítékunk van arra, hogy áruló.
Kyle megmozdult és a fejéhez nyúlt.
-Mit csináltál te barom?-kérdezte Owent.
-Mióta kémkedsz?-szólalt meg Kali és szúrós pillantást vetett rá.
-Te meg miről beszélsz?-ráncolta a szemöldökét Kyle, aztán rámnézett. A szemében könyörgést láttam csillanni.
-A keleti falka kéme vagy, nem igaz?-lépett közelebb Owen Kylehoz.
-Nem.-rázta meg a fejét Kyle-Dehogy.
A bátyám lehajolt és mélyen a fiú szemébe nézett.
-Én nem hiszek neki.
"Nem tiszta a fiú."
Nekem ez már sok volt. Hátat fordítottam nekik és hiúzként rohantam be az erdőbe, végig a fák közt. Egészen addig míg a könnyeim annyira elhomályosították a látásomat, hogy orra buktam. Visszaváltoztam és könnyek közt feküdtem a homokban. Végül pedig valahol a bőgés és a zokogás között álomba sírtam magamat.
Már nem a homokban ébredtem, hanem valami puhábban. Felemeltem a fejemet és meglepetten pillantottam meg Nico arcát. A karjában tartott. A hátát egy fának támasztotta és aludt.
Köröttünk az ég már rég sötét volt. Vajon mióta lehet itt velem?
Óvatosan feljebb toltam magamat, úgy, hogy Nico ne ébredjen fel. És legnagyobb elkeseredésemben-tényleg csak azért-a mellkasára borultam és szorosan kapaszkodtam belé. Nico keze megmozdult. Végigcsúszott a hátamon és éppen, mikor azt hittem, hogy leesik a földre, merthogy Nico alszik, megállt a derekamon. Kikerekedett a szemem. Nico vigyorogva figyelt engem.
-Te is ébren vagy-suttogtam, mire bólintott egyet. Kelletlenül toltam el magamtól és megigazítottam a hajamat, meg a ruhámat.
-Én...öhm...-kezdtem bele, de Nico félbeszakított.
-Nekem nem kell magyarázkodnod, hiúz!
Felálltam a földről és porolni kezdtem a nadragomat. Csak most vettem észre hol is vagyunk. A ferde törzsű fánál. Itt találkoztunk először.
Hirtelen elállt a lélegzetem.
-Te...khm...Nico!-fordultam felé.
-He?
-Én jöttem ide vagy te hoztál el idáig?-kérdeztem kissé zavarban.
-Te-felelte összevont szemöldökkel.-Mert?
-Nem fontos!-ráztam meg a fejemet és azonnal ott hagytam. Rohanni kezdtem visszafele a falkához.
Ideje rendbe rakni a tisztást.

*Ez csak ilyen rövid lett, de cserébe hamar hozom az új részt. Ígérem!*