Goodbye agony (Engedd el mindazt, amiben valaha hittél) Andy Biersack fanfiction

18. rész Az exbarátnő, és a hőn szeretett nyuszija (Dragonfly és White rabbit)

Ashley is felbukkant a színen. Régi ismerősként üdvözölte azt a némbert. Hatalmas cuppanós puszit nyomott az arcára. Leesett állal figyeltem a jelenetet. Mi a fene történik? Egy párhuzamos univerzumba kerültem, ahol ez a Juliet faszomat se érdekel kicsoda átvette a helyemet?

- Hiányoztok te meg a banda – vinnyogott a füléhez közel duruzsolva. – Olyan jókat buliztunk régen együtt – mintha itt sem lennék, és ha Andy nem húz szorosan közel magához, azt hinném ez valami elbaszott rossz rémálom. – Viszont mióta én meg nyuszi szakítottunk már semmi sem a régi... - sóhajtott eljátszva a szomorú lánykát, akit illik sajnálni a sanyarú sorsa végett.

- Nyuszi? – vontam fel a szemöldököm megemelkedett hangsúly kíséretében.

- A tetoválás – mutatta fel a bal kezét. White rabbit, ez állt rajta. – Nyuszinak is van – csak nem a Dragonfly? Oké, szóval ekkora volt a szerelem, hogy maradandó jelet kellett hagyniuk a másikon. Megyek és rávarratom a homlokomra a nevét csak, hogy ne lógjak ki a sorból. Szánalmas!

- Már le akartam szedetni – szólalt meg a barátom. Idegesen megdörgölte hátha lejön, mint a gyerekrágókban levő műmatrica. – Egyébként mit keresel itt? Megegyeztünk, hogy tartjuk a távolságot, nem emlékszel?

- Innen nem messze adok koncertet, és gondoltam beugrok elcsevegni a régi dolgokról – kitolt csípővel próbált jó benyomást tenni rá, meg sem említve, hogy a melleit a kibukkanás veszélye fenyegette. – Nyuszi, egy szóval sem említetted viszont, a kis barátnődet – úgy nézett rám, mint más a talpára ragadt kutyaszarra. Az undorát nehezen bírta leplezni, és nem is akarta.

- Rendben – törtem meg a hallgatásom. – Játsszuk le csak te meg én! – sikerült bepöccentenie a fasz ki van veled gombomat.

- Heaven, nem kell semmit sem bizonyítanod! – kapta fel a fejét a pasim. Vajon szándékosan kerülte a becenevemet? Bár, egyszer-kétszer előfordult, hogy így szólított, mikor bepöccent rám. Csak, nem megint erről van szó?

- Tévedsz, kedvesem! – mosolyogtam rá negédesen megsimogatva az arcát. – Be kell bizonyítanom, hogy jobb vagyok, mint ez a dagadt ribanc! Tudod, ez ilyen becsület baromság! – kacsintottam rá.

- Hát, ez oltári! – szólt közbe Ashley. Vigyorgott, mint a kis kölykök, akik Halloween után fedezik fel mennyi cukorkát sikerült összekalapolniuk. – Van egy haverom, aki iszapbirkózásokat rendez sutyiban – már láttam rajta, hogy az egész forgatókönyvet előre megírta. – Mi lenne, ha ott rendeznétek le? A babaképű is imádná, igaz haver? – teljesen fellelkesült, és türelmetlenül várta, hogy valaki megerősítse a felvetésében.

- Felejtsd el, seggfej! Nem egy kicseszett leszbi vágyálmod fog valóra válni, pláne nem Pindurkával a főszerepben! – hurrogta le Andy.

- Nekem nincs ellenemre, mivel szétrugdosom a Pöttöm Panna seggét!

- Álmodik a nyomor, mi? – válaszoltam hasonlóan kedvesen. – Ashley rendezd el! – adtam ki az utasítást.

- Ugye tudjátok, hogy az iszapbirkózás rettentő megalázó a női mivoltunkra? Alkohol mámoros gőzben egy szál bikiniben parádézunk a szexre kiéhezett férfiak előtt. A feministák erősen tiltakoznak, hogy véget vessenek az efféle eseményeknek – kikerekedett szemekkel bámultunk az újult bátorságra kapó Carolinera. – Szerintem találjatok valami mást, amiben megmérkőzhettek, mert ezzel saját magatokat tiporjátok a sárba! – teljes mellszélességgel vállalta a véleményét mi, meg az állunkat vakargattuk fel a padlóról.

- Gyere csak! – ragadta meg a kezem Andy, és húzott el a többiektől.

- Hé, hol a babképű? – CC nem messze állhatott tőlünk. A nagy hangfal betakart minket.