Dark Dream

2. rész

Kis idő elteltével sikeresen kiértem a friss levegőre. Megláttam Jesst, aki kissé türelmetlenül várt rám és egyből hozzá rohantam.

- Hol a fenébe voltál? Mindegy, induljunk majd útközbe elmeséled.

Egyből indultunk is és elmagyaráztam neki, hogy mi történt.
Elmentünk egy bárba, mert nem volt elég jó idő a fagyihoz. A bár nagyon jól nézett ki, beléptünk és elfoglaltunk egy asztalt. Kirendeltük az italokat, amiket hamar ki is hoztak és beszélgetni kezdtünk.
Kérdeztem az osztályról is, hogy kicsit jobban megismerjem őket.

- Igen a fiúk. Mind idióták. De el lehet velük hülyéskedni. Mindig hangoskodnak,de már megszoktam- mosolyodott el- de az a fiú aki mellett ülsz ő nem ilyen...

-Pontosabban?- vágtam a szavába, mert érdekelt mi történt a fiúval.

- Hááát... körülbelül 2 éve, mikor ugyanígy sulikezdés volt akkor jött az osztályba. Nem igazán hagyta, hogy megismerjük, nem lógott a többiekkel, inkább mindig egyedül volt.
Még a nevét sem tudjuk, sose árulta el. Semmit nem tudunk, sem a családjáról, sem az életéről.
Próbáltak vele beszélgetni többen is, de nagy szűkszavúsága miatt nem eröltették. Annyit tudok róla, hogy van egy cetlije amit magával hord mindig mindenhova és azt nézi folyton folyvást.
Nem tudom, hogy nem lehet megunni folyton egy dolgot bámulni...
Amúgy a mai napig nem tudjuk mi lehet ráírva.
Ő az egyetlen fiú az osztályba, aki kilóg a sorból. Mindenki mindig hülyéskedik. Ő soha. Kis különc.
Szerintem meg sosem rakta le azt a fecnit ezalatt a 2 év alatt, de hát ő tudja. Mi csak úgy hívjuk hogy "cetlis srác"- fejezte be a mesélést, majd kezdtünk teljesen más témákról beszélni.

"Hm.. megkell tudnom mi van azon a cetlin." határoztam el magamban.

Hosszasan társalogtunk, mindenről. Mikor kezdett sötétedni, úgy döntöttünk hogy haza indulunk.
Fizetést követően elhagytunk az épületet és megálltunk elötte, ugyanis onnan széválnak útjaink.

-A hétvégén lesz, az egyik osztálytársnál házibuli. Nincs kedved eljönni?- észrevette, hogy nem igazán tetszik az ötlet, ezért hozzátette -legalább megismerkedhetnél több emberrel és új barátokat szerezhetnél.
-Nem tudom... nem igazán szoktam bulikba járni..
-Kérlek!! Kéérlek!!- kezdett kérlelni bociszemeket felvéve.
Igazából ebből a szempontból tényleg jól jön a barátkozás. Bajom úgyse lehet belőle. Kicsit megismerem az osztálytársaimat legalább.
Hosszas gondolkodás után, kérdő tekintetére végre feleltem:

-De.. csak akkor, ha elötte eljössz velem vásárolni, mert nincs egy göncöm sem, amit felvehetnék.- aprót sikított örömében és szorosan megölelt.

A vásárlás ötlet, nagyon megtetszett neki, mert úgyis menni akart. Így legalább ketten mehetünk.
Megbeszéltük, hogy valamelyik nap delután elmegyünk, de a pontos napot majd suliba eldöntjük.
Elbúcsúztunk és indultam haza.

Mikor hazaértem Octaviát meglepte a különös jókedvűségem.
Meséltem neki az új suliról, osztályról és persze Jessicaról is.
A beszélgetésünk után ő elbúcsúzott, hogy "megy a haverokhoz, nem tudja mikor jön haza", majd magamra hagyott.
Gyorsan ettem egy kis gabonapelyhet, majd bekapcsoltam a tv-t és nézni kezdtem. Nyugodt álapotomból a tv recsegése zökkentett ki. Meglepődtem, mert eddig semmi baja nem volt. Elkezdtem ütögetni a távirányítót hátha jobb lesz. Eseteleg, ha lenémítom akkor abbamarad? Nem. Mintha egyre hangosabb és hangosabb lett volna. Úgydöntöttem kikapcsolom végre. A gombra helyeztem az ujjam, lenyomtam, de semmi nem történt. Majd újra és újra nyomogatni kezdtem, felháborodva az engedetlensége miatt. A tv képernyőjén halványan kirajzolodott pár szó "hamarosan lejár az idő". Már megint ez? A falióra az átlagosnál sokkal hangosabban kezdett kattogni.
A tv gondolt egyet és kikapcsolt. Huuh végre vége a szörnyű hangoknak. Ezzel párhuzamosan a konyhából csörömpölés hallatszott. Oda kaptam tekintetemet, felpattantam és elsétáltam a helyiséghez. Pár törött tányér volt a földön kis vértócsával körülötte. Az oké, hogy a tányérok leeshettek a huzat miatt, de a vér?
Nem vagyok az a fajta lány aki, mindenre egyből elhiszi hogy a szellemek műve vagy bármi természetfeletti dolog, és mindjárt megfognak ölni , így most sem paráztam be annyira. Feltakarítottam a padlót és kimentem a konyhából

Besétáltam a szobámba, kézbefogtam, a pizsomámat és egy fehérneműmet, majd indultam a fürdőbe. A forró víz ahogy lefojt a testemen, nagyon jól esett. Végre úgy éreztem minden rossz megszűnt. Csak folyattam magamra hosszú perceken át, melegsége átjárta az egész testem.
Miután végeztem és felöltöztem, ismét a szobámba mentem és az ágyamra ültem.
Átgondoltam a mai napot és nagyon hálás voltam hogy ilyen hamar találtam egy baratnőt, nem gondoltam hogy gyorsan fog menni. Sokan furának tartanak, de ő szerencsére nem.
Az osztállyal majd a hétvégi buliba lesz esélyem jobban összeismerkedni. Bár nem szeretem a bulikat de ezt kimondottam várom.
Hátradöltem az ágyban és a plafont kezdtem bámulni. Szemeim lecsukodtak majd mielött elnyomott volna az álom,

Valaki  kopogott.

Itt van az új rész! :D
Mit gondoltok a sztoriról?
Kommentbe írjátok meg :)