Together [L.S.] ☆szünetel☆

X.

Sziasztok!
Csak meg szeretném köszönni a támogatásotokat, rengeteget jelentett nekem, és érzem, hogy nem feleslegesen írok részről részre. Tényleg köszönöm.
Love you all, xx

-Nem történt semmi komoly-leheltem-csak egy pofon volt, ennyi az egész.
Egy pillanatra bizonytalanul rámpillantott. Mintha mondani szeretne valamit, de nem merné...
-Harry...-szólalt meg halkan egy idő után.
-Louis?
-Féltelek. Nagyon. Tudom, hogy teljesen zavaros minden, de egyszer én is... szóval én is kaptam anyától. Nem tudtam, mi ütött belé. 12 voltam, és nagyon megrémített. Mikor belépett az ajtón, tudtam, mi fog következni. Ugyanez játszódott le akkor, Harry. Csak éppen nem volt, aki leállítsa.
Ki az az anya, aki bántja a fiát? Louist? Édes istenem....

Egy hang sem jött ki a torkomon. Csak ott álltam kábán, néztem Louist, a lelkileg sérült fiút, és láttam sorra leperegni a múltbéli eseményeket. A kis gyerkőc, aki jön haza az iskolából, és otthon olyasvalami vár rá, amire soha nem számítana.
-Harry, minden rendben?-kérdezte óvatosan.
-Én...persze.
Odaléptem az ágyamhoz, és felhúztam az iskolatáskám. Holnap suli, ki kell tisztítanom a fejem.
-Remélem, sikerül beilleszkednem az iskolába.
-Emiatt ne aggódj-nevettem fel. Nem annyira ismerem Louist, de biztos vagyok benne, hogy nem lesznek beilleszkedési problémái.
Odalépett mögém, és hátulról átölelt.
Apró kezecskéi a derekamon pihentek, lassan szuszogva vette a levegőt. A szívem megint a torkomban dobogott.
-Ki kéne mennünk-súgta a fülembe, mire testemen végigfutott a hideg.
-Ki? Miért?-nem értem. Látni akarja a csodálatos anyját, vagy mi van?
-Igen. Jobb, ha hallgatunk-felsóhajtott.-Feltűnésmentesen kell viselkednünk, és szerintem elég fura, hogy anyával voltunk itthon, és ketten vagyunk egy szobában.
Mire reagálhattam volna, megfogta a kezeimet, és az ajtó felé kezdett vonszolni. Ahogy a kilincs lenyomódott, óvatosan elengedte a kezem. Köszöntünk apáéknak, és az este hátralévő részében úgy tettünk, mintha nem is ismernénk egymást.

*

-Harry, miért nem eszel?- apa aggódva nézett rám.
-Nem vagyok éhes-lesütöttem szemeimet, és éreztem magamon Louis tekintetét.
Mikor felnéztem, láttam, hogy szomorúan bökdösi a húst a villájával. És milyen gyönyőrű volt. Még így, szomorúan is.
A következő pillanatban rámemelte égszínkék szemeit, és megremegett a gyomrom. Hogy lehet valaki ennyire tökéletes? Szemei hiába tükröztek aggódást és fájdalmat, csodálatos volt. A legcsodálatosabb dolog, amit valaha láttam.
-Harry-suttogta az asztal másik végéből, és végig az ajkait néztem. A keskeny, halványrózsaszín ajkait.-Minden rendben?
Felvettem a szemkontaktust, és aprót bólintottam. Hallottam a sóhaját, tudta, hogy semmi sincs rendben. Jay, a boszorkány jelenlétében semmi sincs rendben.

*

Éjjel arra ébredtem, hogy ki kell mennem a mosdóba. Óvatosan kimásztam az ágyból, és halkan kiléptem a folyosóra. Az út a mosdóig a nappalin át vezetett, ahol Louis aludt. Nem akartam felébreszteni, a világért sem. Inkább nézni szerettem volna, ahogy békésen szuszog.
Lassan, halkan kezdtem el lépkedni, majd tompa hangokat hallottam. Ahogy haladtam előre, a hangok felerősödtek. Nem nagyon, de az éjjel közepén ez is erősnek számított, bár azt sem lehetett kivenni, hogy kinek a hangja volt.
A nappaliba besütött a holdfény. Ennyi pont elég volt ahhoz, hogy lássam, Louis nincs a kanapén. Világossá vált, hogy a beszélgetés apáék szobája felől jön, ezért odakaptam a fejem. Louis felém fordította a fejét, és mutatóujját a szája elé tette, jelezvén, hogy maradjak csendben, majd maga felé mutogatott, hogy menjek oda hozzá. Az ajtó előtt guggolt, fülét rátapasztotta a tárgyra. Hallgatózott. Micsoda déjà vu!
-Miről beszélgetnek?-kérdeztem óvatosan, rettentően halkan.
Louis közelebbhúzódott, ajkait közel tolta a fülemhez, csaknem súrolta azt. A testemen végigfutott a jól ismert hideg, ami egyben fel is melegített.
-Nem tudom, Hazz. Csak most ébredtem meg én is-válaszolta alig hallhatóan.
Mindketten hallgatózni kezdtünk. A mondatokat alig lehetett kivenni, de hogyha elég figyelmesek voltunk, hallhattuk az egész beszélgetést.