Az autó mellett vártam, hogy Steve és Stark befejezzék a diskurzust egymással a túloldalon. Fojtott hangon beszéltek, így nem sokat értettem belőle, de az igazat megvallva, nem is nagyon érdekelt. Teljesen biztos voltam benne, hogy semmi közöm hozzá, ha pedig mégis van, úgyis meg fogom tudni.
Egy fekete autó csorgott be a miénk mellé. Először nem is igazán szenteltem neki figyelmet.
Aztán tüzet nyitottak ránk.
Azonnal hasra vetődtem. Annyi időm sem volt, hogy csettintsek egyet a kezemmel. Karok ragadtak meg, és durván berántottak az autóba, aztán csikorgó kerékkel nekiindultunk.
- Ah, Liebling - szólított meg az anyósülésről egy már igen jól ismert férfihang - Ich habe dich vermisst. Hast du mich auch?*
Amíg beszélt, összekötözték a kezeimet, aztán egy gőzölgő tartályba dugták. Hirtelen húsig hatoló fájdalom mart bele a végtagjaimba, amitől üvöltve próbáltam kiszabadítani magam.
- Du warst schlimm.**
- Nein, bitte...*** - nyöszörögtem, de túl erősen fogtak, és tehetetlen voltam - Bitte!
A sofőr őrült tempóban szlalomozott az autók között, de láthatóan értette a dolgát. Hátrapillantottam, így még láthattam a hátsóablakon keresztül, amint a felénk repülő Vasember elereszti Rogerst, aki dobbanva landolt a jármű tetején. Fogva tartóim tüzet nyitottak rá. A következő pillanatban kitépte a jobb oldali hátsó ajtót, és egy páros rúgás kíséretében belendült hozzánk. A lábamnál lévő alak ájultan zuhant az ülés alá, aztán a másik egy mozdulattal mellélökött, és harcba szállt a Kapitánnyal. Vasember eközben feltépte az autó tetejét, és előbb egykori megbízómat, majd a sofőrt dobta ki.
- Végállomás! - fűzte hozzá lazán, aztán röptében kikapott az autóból, ami a következő percben az oldalára fordult, és bukfencezve megállt a tetején.
- Megvárhattad volna, amíg kiugrom! - kiáltotta oda Rogers, miközben kiszenvedte magát a roncsból.
- Bocs! - szólt oda Vasember szórakozottan, aztán ahogy a kezeimre pillantott, cifra káromkodás hagyta el a száját.
Teljesen összefagytak a szárazjég-fürdő hatására. Egész testemben reszkettem. Nem tudtam visszatartani a könnyeimet.
Stark óvatosan letett a földre, aztán felnyitotta a sisakját, hogy jobban szemügyre vehesse a károkat.
Erőszakosan, akarattal kényszerítettem magam arra, hogy felmelegedjen a testem, de szinte minden koncentrálóképességemet elvette a tudat, hogy mindkét kezem jéggé fagyott. Rogers aggódva térdelt mellém.
- Minden rendben lesz - mondta rögtön, de éreztem, hogy ezt még ő maga sem hiszi el.
- A francba... - tört fel belőlem, és szipogtam egyet - Kérlek - néztem rá könyörgőn, és ahogy összekapcsolódott a pillantásunk, megértette.
- Szó sem lehet róla - jelentette ki azonnal.
- Kérlek - zokogva könyörögtem.
- Nem! - rázta meg a fejét határozottan - Találunk más megoldást. Bízz bennem!
- Gyerekek, miről van szó? - nézett egyikünkről a másikunkra Stark.
- Semmiről - vágta rá mogorván a Kapitány - Azonnal be kell vinnünk a SHIELD-hez.
- Kérlek, Steve!
Hosszan a szemembe nézett, aztán szótlanul megrázta a fejét.
- Meg kell ölnötök - fordultam Vasemberhez köntörfalazás nélkül, mire meghökkenten nézett rám, aztán Rogersre.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Amerika Kapitány: Lángoló Torony
Fanfic//Egy kis fangirl-ködés :)) Jó szórakozást hozzá! :) // Evony Holzmann egy éve még mindent megtett volna azért, hogy eltitkolja a világ elől képességeit. Egy csendes, német kisvárosban élte mindennapjait, míg egy nap meg nem látogatta őt egy sötét h...
