Levelezőtàrsak {Frerard}

Thirty- Four

Nem igazán tudott sokáig gyönyörködni az előtte álló táncában,ugyanis az èszrevette őt ès szègyenlősen elvörösödött.
Frank csak lassan közeledett felèje ès hátulról szorosan átölelte társát,fejèt pedig a vállának döjtötte.
-Olyan szèp hangod van.-
Susogja hallkan,közben a derekát lassan simogatja,amitől èrzi,hogy az előtte álló kishián összeesik.
-Szerintem nem annyira.
-Ès ezt mièrt gondolod így?
Semmi válasz. Csak a csend hallatszik Gerard válasza helyett.
Frank valamièrt èrzi,hogy ezt nem kellet volna megkèrdeznie tőle.
-Bocsáss meg.
-Semmi baj nem tudhattad. Egyèbkènt mièrt tartod szèpnek a hangomat?
-Azèrt tartom szèpnek,mert az. Az egèsz ahogyan ènekelsz,nem olyan semmleges,hanem különleges,mintha nem is a perverz oldaladat mutatnád,hanem egy eddigi ismeretlen oldaladat számomra. Olyan különlegesnek és törèkenynek tűnsz,mikor ènekelsz,mintha a perverz domináns èned csak egy álca lenne ès ez lenne az igazi èned. Olyan az egèsz,mintha ezt az ènedet szègyelnèd tőlem,vagy inkább,mintha valaki elnyomta volna benned ezt az èrző feledet. Ès ez az,ami igazán számít,hogy önmagadat adod,mikor ènekelsz.
Ám mikor egy hálás szót hallott volna Geetől,helyette halk szipogást vèlt hallani az előtte lévőtől,miközben egyre jobban remegni kezdett.
-Te jó èg,minden rendben van Gerard?-
Kezd el Frank komolyan aggódni társa iránt.
-Nem,semmi sincs rendben Frankey.-
Hallja meg vèkony hangot az előtte lévőtől,ami tele van bánattal.
Majd egy óvatlan pillanatban kicsúszik Gerard lábai közűl a talaj ès fáradtan rogy össze a kemèny padlón,magával rántva a tűzhelyen sülő rántottát,amit oly nagy szeretettel kèszített annak az embernek,akit mindennèl jobban szeret.
Hiába,a szerelem nèha fáj....szó szerint....

///