Levelezőtàrsak {Frerard}

Thirteen

-Se..segíts rajtam a...apuci!-
Nyöszörgi,közben erősen hátraveti a fejèt a kanapèn.
-Nem hallom a varázs szót cicám.-
Túr bele Frank hajába,majd elkezdi finoman simogatni a fejèt,mintha tènyleg egy macska lenne mellette.
-Kè...kèrlek.-
Pillant felèje fátyolos tekintettel.
Erre a másik abba hagyja a simogatást ès tekintetèt mèlyen az előtte lévőbe fúrja.
Így nèz vele gyakorlatilag fèl percig farkas szemet.
Majd egy gyors mozdulattal az ajkaira hajol.
Gerardnak még ez sem elég,polójánál fogva húzza magához Franket,ès az előbbinèl is erősebben túr bele a fiú fekete hajába.
Nem èri be ennyivel ,neki sokkal több kell. Sokkal de sokkal több.
Magának akarja Franket,amennyire csak lehet.
Szorosan húzza magához,közben egyre jobban elmèlyití csókjukat.
Ha ez így megy tovább nem fogja sokáig bírni.
Felemelkedik a kanapèról ,addig is Frank erősen belecsimpazkodik társába,nehogy az eleressze őt.
Felveszi a nyakörvet a padlóról ès Frank nyakára teszi azt.
-Te csakis az èn cicám vagy. Megèrtetted Frankie?
Suttogja Frank ajkaira,aki csak egy fejbólintással kèpes jelezni "gazdijának",hogy igen megèrtette.
Óvatosan a polója alá kezd nyúlni ès a hasát kezdi simogatni,mire Frank csak nagyokat sóhajt,közben lekerül róla a Gerard számára idegesítő ruhadarab.
Ajkairól áttèr a nyakára,amit elejèn csak lágyan csókolgat,majd a kulcscsontjánál erősen megszívja,mire csak egy nyögès a válasz.
" Csak nehogy èszrevegye a nyomát mikor felèbred." -Fut át az agyán ez a gondolat,de nem is èrdekli most ez annyira.
Most minden figyelmèt Franknek szenteli.
Mostmár a melkhasát hinti be finom csókjaival,nem törödve,hogy mennyire is "szenvedhet" az akinek ezt csinálja.
Közben kezei sem pihennek.
Bal kezèvel öleli szorosan magához,másikkal erősen markol bele Frank fenekèbe,amitől a fiú ajkai szètnyílnak ès hangosabbnál,hangosabb nyögèsek törnek fel,amit Gerard mindennèl jobban imád ebben a pillanatban.
-Olyan tökèletes cica vagy.-
Búgja a fülèbe, amitől Frank èrzi,hogy az arca lángba borúl.
-Ès csak az enyèm,senki másè.-
Hajol lágyan az ajkaira,majd lassan emeli el bal kezèt a derekától,ès egy határozott mozdulattal nyúl bele Frank nadrágjába ès èrinti még a tiltott területet.
-A..apuci!-
Sikolt fel az alatta lévő.
-Hogy mondtad cica?-
Hallja meg az eddig elègszer elhangzott szót.
Èrzi,hogy az elmèje kezd elsötètűlni a tekintetèvel együtt.
Csak szèlesen elvigyorodik ès erősebben èrinti meg a tiltott területet.
-Mond csak még egyszer.-
Nyalja meg az alsó ajkát,amitől már Frank is kezdi elveszíteni a fejèt.
-Apuci!-
Mondja ki újból.
Erre is csak egy erősebb rántás a jutalma,amitől èrzi,hogy ott helyben fog elájúlni.
-Gyo..gyorsabban.-
Suttogja erőtlenűl.
-Nem hallom cica,mit szeretnèl,mit csináljak?
-Gyorsabban a..apuci kè...kèrlek.
Több sem kell Gerardnak.
Azonnal kezdi egyre gyorsabban mozgatni a kezèt,amitől nem csak Frank,de ő sem bírja már sokáig.
Egyre többször sikongatja a nevèt,amitől èrzi,hogy ott fog beleőrülni.
Úgyhogy fogja magát ès lerántja Frankről a nadrágját,amilyen gyorsan csak tudja.
Frank kezei is mozdulnának már Gerard irányába is,amíg Gerard le nem fogja őket.
-Máskor cica.-
Majd előránt a zsebèből egy rózsaszínű kendőt ès megkötözi vele a fiú kezeit.
Leveszi magáról is az idegesítő ruhadarabot,majd Frank felè hajol ès ránèz.
Az ablakon beszűrődött holdfèny világítja meg Frank arcát ès gyönyörű nagy szemeit,amik most gyèmántkènt ragyognak a fèlhomályban.
Ő is Gerardot figyeli.
Gerard pedig őt,majd a nyakörvèt.
Ezzel a párosítással valóban elmehetne egy cicának.
Ettől a gondolattól csak mègjobban feltüzeli magát,főleg ha tovább is így nèzi.
Mèg egyszer utoljára belenèz azokba a gyönyörűen csillogó szemeibe.
Most vadul az ajkait falja,közben letèpi magukról az utolsó kis fölösleges anyagot is.
Vègűl mèg utoljára vègignèz Franken.
Tetőtől talpig vègigmèri a fiút,aki csak mègjobban elvörösödik ettől.
Ha nem lenne ennyire aranyos ès ártatlan,akkor biztosan nem kellene annyira.- Gondolja magában.
Egyre vadabbúl csókolja addig amíg csak rá tud koncentrálni ès arra a tettère,amitől vègleg megrontja ezt az ártatlan kis "cicát".
Levegő hiány miatt sem szakad el tőle,inkább még vadabbúl kezdi falni az ajkait.
Ès megteszi.
Igen megteszi.
Közben már alig kap levegőt,de folytatja.
Folytatja,mèg akkor is ha ezzel fájdalmat okoz Franknek.
-A..apuci,ez fáj!-
Nyögi keservesen.
-Azèrt csinálom,hogy fájjon cica.-
Közben finoman simogatja a fejèt,ahogyan az elejèn is tette vele.
-Ejnye,de szűk vagy.
-Vagy csak te vagy túl nagy nekem.- kacsint felèje Frank.
Ez volt a vègszava.
Egyszerre.
Egyszerre mondták egymás nevèt.
Egyszerre dőltek le fáradtan ès izzadva a kanapèra.
De nem egyszerre hunyták le a szemüket.
Gerard mèg egy utolsó csókot lehelt Frank ajkaira,majd ráhúzta a takarót,ès felrohant a saját szobájába.
Csak annyi a szomorú,hogy elfelelejti holnapra az egèszet.- Szomorodik el miután bedől az ágyába ès elalszik.
Mindhiába.
Ez van ha egy dolog titokban törtènik meg....

///