Darkness •clifford• ✔️

Tizenkettedik

Az elkövetkező hét eseménytelenül telt. A nap nagy részében a kanapén henyéltem, és sorozatokat néztem. Azonban pont egy hét múlva, felálltam a kanapéról, felmasíroztam a hálószobába, és átvettem az edzőcuccom.

- Nem bírom tovább. Elmegyek edzeni - vágtattam le a lépcsőn. Michael, kihasználva a helyzetet, hogy nem foglalom el a kanapét és a tévét, leült kosárlabdát nézni. 

- Menjek veled? - kérdezte, rám sem pillantva.

- Nem kell - mosolyodtam el. - Másfél óra és jövök. Elviszem a kocsit.

- Oké - becsuktam az ajtót, majd bepattantam a járműbe. A motor felköhögött, de nem indult. Megint megpróbáltam. Az ötödik próbálkozás után idegesen kiszálltam, és becaplattan.

- Nem indul az a csotrogány - cövekeltem le a tévé előtt.

- A kocsimra gondolsz? - vonta fel a szmöldökét Mike. 

- Pontosan.

- Egy. A kocsim nem csotrogány. Kettő. Miiii? - pattant fel, és kiszaladt a kocsihoz. Ő is megpróbálta beindítani, mire a motor életre kelt.

- Mi van? Nem indul ez a csotrogány? - vigyorgott, és kiszállt.Fújtam egyet, majd átvettem a helyét, és kigurultam a felhajtóról. Mike röhögve állt ott, és intett egyet, válaszul én is bólintottam. Miutám találtam egy parkolót az edzőterem előtt, ki is pattantam, és bementem. A futópadon indítottam. A mellettem lévő gépen smerős arc bukkant fel.

- Connor - lepődtem meg, majd magamhoz öleltem a srácot. - Bocsánat, megígértem, hogy hívlak, de kicsit sűrű időszakom volt - mentegetőztem.

- Semmi baj - nevetett fel. - Mi újság? - beszámoltam neki a mostanság történtekről. - Hű.

- Na, és veled? Mi van azzal a lánnyal, akivel anno kavartál? - ráncoltam a homlokom, miközben bicikliztem.

- Lori-val? Már rég nem vagyunk együtt. 

 - Ó, kissé le vagyok maradva. Bocsi. Akkor, ki van most terítéken?

- Bella-val járok már egy ideje - mosolygott szerelmetes tekintettel.

- Mutatsz róla egy képet?

- Persze - elővette edzőgatyájából a telefonját, és kikeresett egy képet. A lány és Connor a velencei Szent Márk téren álltak. Bella igazán szép lány volt. Alacsony, de vékony alakja volt, szép arca, és hosszú, világosbarna haja.

- Hű. Gyönyörű lány - mosolyodtam el.

- Ugye? És igazán vicces, kedves, önzetlen. Egy szóval kiváló személyiseége van - újságolta boldogan. 

- Úgy örülök - mondtam. - Connor, nekem mennem kell. Elfelejtettem, hogy ma kell kontrollra mennem, basszus. Majd összefutunk - kacsintottam rá. Tárcsáztam Mikey-t, és elhadartam neki, hogy kontrollra kell menni, de teljesen kiment a fejemből. Gyorsan lezuhanyoztam, átöltöztem, és újra beültem a kocsiba. Elautóztam Michael-ért, aztán a kórházhoz hajtottam. 

- Jó napot, Sasha Nelson vagyok, és Dr. Larry-hez jöttem kontrollra - daráltam le a pultnál, míg Mike leült egy szabad padra. Miután beregisztráltam, én is leültem mellé. Vagy egy órát vártunk, mire behívtak. Összesen annyiból állt a vizsgálat, hogy megnézték a fejem, elmondták, hogy teljesen rendben vagyok, és már hívták is be a következőt.

- Hát, ez aztán kontroll volt - röhögött fel Mike már a kocsiban. Ezúttal ő ült a volánnál. - Eszünk gofrit?

- Persze - lelkesen bólogattam, mire megállt az egyik gofrisnál. Epres turmixot rendeltem, nutellás-banános gofrival. 

- Mmm - harapott bele Mike a sajátjába.

- Holnap két órát fogok edzeni.

- Tiszta csoki a fogad - vihogott fel, mire teljes fogsorral rávigyorogtam. Odahajolt, majd gyengéden megcsókolta a nutellás számat.