~18~

320 13 0
                                    

Ebéd után Csabival, Emmával és Olivérrel összecuccoltunk. Felszálltunk a buszra. A fiúk előre mentek lyukasztyni én pedig Emmával foglaltam a helyeket.

- Mond már el neki!- mondtam

- Jó, de hogy?

Ebben a pillanatban megérkezdtek Csabiék. Pár megálló után leszálltunk. A srácok már a pályán voltak és deszkáztak.

- Hali! Kiket hoztatok? -kérdezte Krisz

- Sziasztok! -Intettem- Ők itt Emma és Olivér.

- Sziasztok!- köszöntek az "újjoncok" zavartan.

- Naa! Nem kell úgy megijedni! -mondta Zsombi

Olyan volt ez az egész mint mindig. Beszélgettünk, nevettünk. De mégis jobb mikor csak mi vagyunk öten. Valahogy Emma és Olivér nem olyan mint mi. A lényeg, hogy Emmának alkalma nyílt Olivérrel beszélni.

- Én megyek haza! -jelentette ki Emma

- Én is megyek!-mondta Olivér

- Bia?! Jöttök? -kérdezte Olivér

- Neem, mi még maradunk egy kicsit! -kacsintottam észrevétlenül Csabira

Csabi csak furán nézett rám. Jajj, nem érti! Mikor Emmáék elmentek, Csabi mosolyogva nézett rám.

-Még maradni akarsz? Nem tudom mit akarsz csinálni velem együtt, de ha akarod, elküldöm a srácokat!- húzta apró mosolyra a száját.

- Hülye!- löktem félre -Olivért és Emmát kettesben kell hagynunk.

- Miért? Ők akarnak valamit csinálni?- kérdezte Csabi.

Felkaptam a táskám és szó nélkül elindultam a megálló fele.

- Bia! Hova mész?- kérdezte Martin

Egy "Csabi nem vesz komolyan" sóhajjal válaszoltam.

- Ennek meg mi baja?- kérdezte Martin

- Kettesben akar maradni! -mondta röhögve Csabi

Elkezdtem gyorsabban menni, mert hallottam, hogy Csabi elkezd utánam szaladni. Ngyon közel volt, úgyhogy rohanni kezdtem.

- Mi a baj? - ért utol.

- Nem értesz meg- mondtam tettetett sértetséggel

- Tudom miről van szó, csak hülyültem.-mondta és megölelt

- Tudtam, hogy tudod, csak hülyültem. -válaszoltam

Hazafele a buszon rezegni kezdett a telefonom. Emma hív. Felvettem a telefont.

- Váá!!!-sikított a telefonba

- Miaz???- kérdeztem. Basszus azt hittem, valami baj van!

- Járunk!!!

- Váá!!!- kiabáltam a telefonba.

Mondanom se kell, minden ember úgy nézett rám mint egy hülyére. Egy nem túl kedves "mi van???" pillantással ajándékoztam meg őket

- De most leteszem!-mondta lelkesen

- Oké!

- Járnak!!!-mondtam Csabinak. Nem tűnt meglepettnek.

- Tudtam.-mondta lazán

- De honnan?-kérdeztem

- Ne viccelj! Könyvmolyt és Mr. Jófiút egymásnak teremtették!-válaszolta én meg elnevettem magam.

Szeptember 14. Szerda

Csak barátok...Where stories live. Discover now