Lara POV:
Anyám, mint a nagykövet felesége nem lett volna köteles dolgozni, de hát ő nem bírt naphosszat otthon üldögélni, így szakmájához megfelelően keresett magának valamit. Még Magyarországon laktunk mikor elkezdett telefonálgatni. Még a főnöke is segített neki.
Anya zenei producer. Igen nők körében nem éppen elterjedt szakma, de anya jól csinálja.
Végül kapott egy vezető produceri állást egy zenei kiadónál. Nem tudtam melyiknél, mert nem beszélek velük sokat. Általában a szobámban gubbasztok, vagy úszok. Szívesen kiülnék az udvaron lévő nyugágyak egyikére, de tudom anyám azonnal letelepedne mellém és elkezdene mindenféle olyan dologról beszélni, amik engem a legkevésbé sem érdekelnek.
Így többnyire legjobb barátnőmmel Szandival beszélgettem skype-on. Elpanaszkodtam neki drága könyvem eltűnését is.
Kopogtak és miután kellemetlenül kiszóltam anyám jött be és vidáman köszöntötte barátnőmet. Ők mintha valahogy jobban kedvelnék egymást, mint mi.
-Drágám volna kedved bejönni ma velem a munkahelyemre? Szerintem nagyon élveznéd - mosolygott - Otthon is olyan jól kijöttél a segédekkel és nagyon jó munkát végeztél minden nyáron meg hétvégéken amikor időt nem kímélve bejöttél segíteni...
-Anya elég - néztem rá mielőtt megered a nyelve, mint a Niagara - Nincs kedvem - fordultam el.
-Rendben - sóhajtott, majd kiment a szobából.
-Gonosz vagy vele - rázta Szandi rosszallóan a fejét.
-Na ne kezd te is! Tudod, hogy megszégyenített apám a BTS előtt?!
-Igen már elmesélted. De arról anyukád nem tehet.
-De igen, mert csak állt, mint egy cölöp - fújtattam, majd a körmömet kezdtem piszkálni.
-Szerintem egyszerűen csak nem bírod a pozitív oldalát nézni a dolgoknak. Próbáld már meg kicsit élvezni, hogy ott vagy! Hisz mindig is el akartál menni oda, erre te meg csak otthon kuksolsz - vágta a fejemhez.
-Nem is igaz - háborodtam fel - Tegnap elkísértem a szüleimet arra az idióta fogadásra. Még a tévében is benne voltunk állítólag.
-Az csak egyszeri alkalom volt majdnem két napja - felelte - Azóta viszont ki se mozdultál.
-Mert hova menjek? - kérdeztem lenézően - Itt nincsenek barátaim.
-Azt mondtad, hogy Yun Oppának van egy veled egy idős lánya, nem?
-De őt sem ismerem! - emeltem égnek a kezeimet.
-Hát nem is fogod, ha nem ismerkedsz meg vele - mondta - Tudom, hogy nehéz ott lenni - nézett rám kedvesen - De el kell fogadnod és a legjobbat kihozni belőle.
Elmerengtem a szavain. Tényleg kezdtem unni magam itthon.
Még beszélgettünk egy darabig, de mennie kellet, úgyhogy lelépett. Én pedig ott maradtam egyedül.
Másnap anyám megint megkérdezte elkísérem-e, és kelletlenül bár, de belementem. Nagyon elcsodálkozott, de látszott rajta, hogy örül neki.
Úgyhogy elindultunk.
Megálltunk egy épület előtt és bementünk. Anyát azonnal megrohamozták az emberek, de mielőtt bármilyen kérdésükre is válaszolt volna bemutatott és rábízott egy kedves arcú nálam kicsit idősebb lányra.
-Min Ji - mutatkozott be - De hívj csak Min Unnie-nak.
-Lara - mondtam.
-Anyukád azt mondta sokszor segítettél be náluk - indultunk el az ellenkező irányba, mint amerre láttam anyámat eltűnni egy halom emberrel együtt - De tudom téged nem produceri dolgok érdekelnek.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Valahol máshol... (BTS FF ~ BEFEJEZETT ~ Átírás alatt)
FanficÚj város, új ország, új kontinens!!! Minden új! Minden! Az ember legszívesebben becsukná magára az ajtót, hogy kizárja mindezt, hogy ne jöhessen be és vihesse magával akarata ellenére. Lara 17 évesen Szöul-ba kényszerül költözni, amitől nincs feldob...