Erős szél fúj északról. Megcsavarja egy-egy fa ágait, néhányat ki is ránt a földből. A tornádó már a közelben van. Lassan közeledik, hogy magával vigyen mindent és mindenkit akit csak elér. A széllökések közepette egy nő vág át az úton. Hosszú haját megtépázza néhány erősebb áramlat. Kalapját már rég lefújta, a ruhája alatt már fázik a hideg fuvallatoktól. Az időjárás viszontagságai ellenére is halad tovább, egyenesen Haza. Már a mező közepén jár. A levegőben letört faágak repkednek néha a lányhoz fújja őket, felsértve bőrét. Jégeső esik rá, didergésre kényszerítve. A szél már olyan erősen fúj, hogy alig tudja megtartani az egyensúlyát. Ennek ellenére megy tovább az úton, meg nem állva. Nemsokára eléri a célját. Kimerült, fáradt és megtépázott, de boldog, mert elérte amit akart. Mert nem adta fel még akkor sem amikor nem állt mellette senki, hogy átsegítse az úton.
YOU ARE READING
Darkness
Random,,A félelem a sötét oldal kapuja. A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet kínt, és szenvedést."
