Magányos farkas kóborol az erdőben. Otthagyta a falkáját. Mostmár egy másik ösvényen lépdel. Mancsai alatt megzörren az avar, a kisállatok riadtan menekülnek. Vicsorogva rohan utánuk a vadállat. Üldözi a rémült kis lényeket. Aztán elkap egyet. A kis egér szíve hevesen hever, majd egy utolsót cincog, és elhallgat örökké. Csend ereszkedik a fák közé. A ragadozó új áldozat után kutat. Hegyezi a fülét, hátha meghall egy kis hangot, ami elvezetheti a következő fogáshoz. A szerencsétlen állat elárulja magát a jövendőbeli gyilkosának. A farkas lassan a bokorhoz lopakodik. És akkor megpillantja. A nyuszi rémülettől kitágult mered rá, de ellensége szemében semmi könyörület nincs. Egy villanás, az állat pár másodperc múlva széttépve, élettelenül fekszik a földön. Hóhéra elégtétellel teli tekintettel néz le rá utoljára. Farkas vigyorral a pofáján indul az erdő mélye felé, amikor éles fájdalom nyilal a vállába. Testén végigcikázik az érzés. Lehull a porba és már nem mozdul többet. Léptek hallatszanak, nehéz csizmák zaja. Egy megtöltött puska vadászik további áldozatokra.
ESTÁS LEYENDO
Darkness
De Todo,,A félelem a sötét oldal kapuja. A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet kínt, és szenvedést."
