Nap sütött a réten. Egy kislány szaladgált ide-oda virágot szedve. Távolabb a nővére figyelte őt borús arccal. Ő még gyerek. Nem tud semmit a világban zajló borzalmakról. A háborúkat, az erőszakot nem ismeri még. Felhők gyülekeznek az égen, ideje lenne indulni. Megfogja a kislány kezét, maga után húzva az úton. A kicsi szomorú ábrázattal hagyja, hogy a nagyobbik irányítson. Szorgosan rakosgatja lábait, hogy tartsa a tempót. A nagy sietségben megbotlik egy kiálló kőben. Az éles tárgy felszakítja a nadrágját, és a térde is csúnyán lehorzsolódik. A kicsi keserves sírásra fakad. A nővére bosszúsan vígasztalja, nem akar elázni. De a kislány még mindig itatja az egereket, mintha egy világ dőlt volna össze benne. És ekkor. A nagyobbik elmosolyodott, mire a kicsi nevetni kezdett. Mert a felhőtlen gyerekkort elronthatják a körülmények, de csak akkor ha hagyják.
DU LIEST GERADE
Darkness
Sonstiges,,A félelem a sötét oldal kapuja. A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet kínt, és szenvedést."
