Egy fiú alakja rajzolódott ki a hajnali ködben. Sietősen lépkedett úticélja felé. Hátán hátizsák, kabátja zsebében tőr ami minden lépésnél odaütődik a combjához. Nagy katonai kabátot visel alatta piszkos inggel. Három hónap után a barátnőjéhez siet. Reménnyel telve, bízva abban, hogy ami akkor elkezdődött az most folytatódik. Fél óra múlva megpillantja a kis házat. Már csak pár lépés és eléri úticélját. Bekopog, de senki sem nyit ajtót. Pár percig még álldogál egyhelyben, majd megunva azt, betekint az ablakon. A függönyök behúzva, de egy kis résen át látni a félhomályban úszó lakást. Elhatározza magát, majd halkan lenyomja a kilincset. Belép a házba és behúzza maga után az ajtót. Végigfuttatja tekintét az üres falakon. A szoba kihalt, a bútorok hiányoznak. Utoljára a hálószobába megy. Ott végleg rádöbben, hogy megint elhagyták, hogy nem ér ő annyit, hogy várjanak rá.
KAMU SEDANG MEMBACA
Darkness
Acak,,A félelem a sötét oldal kapuja. A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet kínt, és szenvedést."
