~Niki szemszöge~
Hihetetlen volt a mai. Először mentünk el PlayIT-re tagként. A nézők akik ott voltak, a hatalmas színpad, ahová mi is felléphettünk, csodálatos érzés volt aláírni, ráadásul beszélgettünk emberekkel. A rendezvény után úgy döntöttünk Barbival, hogy elmegyünk sétálni a városba. A főváros most is ugyanolyan szép, mint régen. Beszélgettünk a mai napról, hogy kinek mi tetszett a legjobban, milyen élményekkel gazdagodtunk. Láttunk felénk jönni két fiatalembert. Nem foglalkoztunk velük, hogy miket hallanak tőlünk. Egyre csak közeledtek. Vagy inkább mi közeledtünk. Épp beszéltem barátnőmhöz, amikor hirtelen megemelkedett a járda és elestem. Pontosabban nem a földre, hanem az egyik srác karjaiba. Megilyedtem, de olyan melegséget éreztem közötte, hogy egyből felforrósodott körülöttem a hangulat. Félig izmos karja, aranyos kis pocakja termett előttem. Felnéztem. Fekete szemüvege, idéző zöldes-barna szempárja, aranyos kisfiús mosolya beleégett a retinámba. Ellettem volna ott életem végéig. De sajnos nem lehett, Barbi kitaszított a furcsa öleléséből. Rájöttem, hogy nem volt szimpatikus ez a cselekmény a részéről.
-Miért jöttél neki? -dühögve ugyan, de megpróbált megvédeni a szituációban.
-Ne haragudj, nem volt szándékos. -mentegetőzött a lovag.
Szóltam volna én is közbe, de nem kaptam rá alkalmat.
-Aha, na persze.
A másik pali is követte a példámat, ő sem szólalt meg. Elvoltunk ketten, hallgattuk, amint a barátaink nem kedves hangulatban párbeszédet folytatnak. Nem is figyeltem a körülöttem lévő hangokat, inkább tanulmányoztam a srácot. Ő se rossz. Alacsonyabb, rövid, göndör hajú, toka részén megbújó arcszörzet egészíti ki apró bajuszát, zöld szemét. Kicsit testesebb, mint aki beszél Barbihoz. Barátnőm elhúzott onnan. A fiúk elköszöntek, de én már nem tudtam, olyan sebesen rángatott el. Nagyon sajnálom, hogy nem köszöntem meg az elkapást, azért illett volna. Úgysem látom őket soha többé. Mégis érzem a lelkifurdalást. Barbi még beszélt hozzám, de én nem tudtam figyelni. Közbeszóltam.
-Olyan helyes volt az a srác. -jelentettem ki, fülig érő mosollyal.
Ráncolta homlokát, furcsállta, hogy ilyet mondok, hiszen még sose mondtam ezt, mióta barátnők vagyunk. Ledöbbentette a hír, majd elkezdett gondolni, közben párszor rámmeredt. Felemelte az ujját. Innen tudtam, hogy kérdezni akar. Nem tudtam mire gondolni a kérés gyanánt, ezért rávágtam, ami választ gondoltam.
-A fekete hajú.
-Oké. Hát...nekem egyik sem jön be. De nyugi, úgysem találkozunk velük többé.
Ezzel a mondatával lehangolódott állapotba kerültem, de kezdtem én is felfogni, hogy igaza van. Mikor hazaértünk, bedőltünk az ágyba, mert már hulla fáradtak voltunk. A fejemben azért még átfutottam a nap történéseit. De csak arra a találkozásra tudtam gondolni.
Írta: Cleo
DU LIEST GERADE
Szerelmes youtuberek
FanfictionKét youtuber srác és két youtuber lány. A hobbijuk közös. Felmerül a kérdés, hogy ők négyen, miért nem ismerik egymást? De a kérdés rövid időn belül válaszra talál. Ismerkedés? Szerelem? Mi sül ki ebből a bagázsból? Megtudhatod!
