Szerelmes youtuberek

16. Rész: Valódi érzések

~Barbi szemszöge~

Annyira jól esett, hogy Janival csókolózhattam.Ami bánat ért ő űzte el.Egyáltalán nem volt lelkiismeret fordulásom, hogy Niki barátjával ezt csináltam.Főleg azok után, hogy ő meg Pistivel smárolt.Akibe szerelmes voltam.Most ismerhettem meg egy olyan oldalát amelyet még én se ismertem.Janit szereti de Pistivel kavar.
- Ugye nem mondod el Nikinek ami köztünk történt? - kérdeztem.
Nem akartam Janival kitolni.Jobb ha ő tapasztalja meg milyen a drágalátos Nikikéje.
- Nem. - válaszolta miközben szemüvegét feljebb tolta.
- Oké.Én megyek vissza a szállásra.Szia! - köszöntem el.
- Várj! - fogta meg a kezem. - Nagyon késő van, nem szeretném ha egyedül mennél. - mondta.
Igaza volt.
- Na és a barátnőd? - kérdeztem.
- Pisti vigyázz rá. - mondta.
A sötét utcákon csendben mentünk.
Végig fogta a kezem.Megértettem, hogy Niki miért szereti annyira ezt a srácot.Nem választott rosszul.Bűntudatott éreztem, hogy basszus mégis csak Pistit szerettem.Még egy órával ezelőtt.
Felértünk az emeletre.Megálltunk a szobám ajtaja előtt.
- Jó éjt! - mondtam.
- Jó éjt! - köszönt el.
Nem ment el.Egymást néztük.Bele néztem barna szemeibe.Gyorsan levettem róla szemeim,elpirultam és bementem a szobámba.
Leültem az ajtó mögé és a sírás kibukott belőlem.Sírtam a történtek miatt.Jani előtt nem mertem bőgni.
Nem tudom mennyi idő telt el mióta leültem de ránéztem az órára ami már hajnali 4-et mutatott.
Elmentem zuhanyozni és egy picit aludni.Mikor felébredtem az alvó Nikit láttam magam mellett.Szóval vissza jött.Nem volt hozzá kedvem, hogy beszélgessek vele.
Mivel a rendezvényen ígérték, hogy lesz étel ezért nem ettem.Bár nem is volt semmi étvágyam.
Valamit elkezdett nekem mondani Niki de a haragtól elvakítva nem igazán figyeltem rá.
- Barbi! - szólt rám.
Még ő volt ideges?
- Mi az? - kérdeztem.
- Miért nem beszélsz velem?Nem is figyelsz arra a mit mondok. - mondta.
- Igen mert nem akarok veled beszélni. - jelentettem ki idegesen.
- Tettem veled szemben valamit amitől megbántódtál? - kérdezte.
Nem bántódtam meg.Szimplán utáltam őt.
- Beszéljük meg! - folytatta.
- Mit?Hogy megcsókoltad a szerelmemet? - kiabáltam.
- Sajnálom,én csak... - horgasztotta le a fejét.
- Nem kell a sajnálatod. - kimentem az ajtón és becsaptam magam mögött az ajtót.
10-re együtt kellett volna mennünk a megnyitóra.Végül egyedül mentem.
Megmutattam belépőmet és beengedtek.Össze találkoztam a fiúkkal.
- Hol hagytad Nikit? - kérdezte Jani.
- Elment megnézni egy
kiállítást. - hazudtam.
Láttam rajta, hogy nem hitte el.Pisti gyanakvó pillantásait egyszerűen kerültem.
Mászkálgattunk a hatalmas épületek között.
- Olvastam egy cikket miszerint a csatornáink alapján versenyzünk egymással. - kezdtem miközben egy tincsemet hátra tűrtem. - Ez tényleg így lenne?
-Nem mondanám. Pusztán csak a rajongók akarják a kedvenc csatornájukat előrébb sorolni.- vélekedett Jani.
- Értem. - mondtam. - De azért nincs harag? - kérdeztem.
- Nincs. - válaszolták.
Kipróbáltunk egy pár játékot azzal ment el az időnk.Hirtelen megjelent Niki.
- Sziasztok! - köszönt mosolyogva.
Jani oda lépett hozzá és megölelte.Pistivel döbbenten néztük a jelenetet.Tudtam mire gondol.Még mindig haragudtam mindkettőjükre.
- Milyen volt a kiállítás? - kérdezte Jani.
- Milyen kiállítás? - kérdezte Niki.
- Amire elmentél. - mondta.
- Ja az. - nézett rám durcásan. - Jó volt.Kár, hogy már bezárt és nem tudjátok megnézni.Beszélhetnénk négy szem közt? - ragadta meg a kezét és magával húzta.
De jó!Már megint Pistivel maradtam.Miért?!
Nem tudom, hogy értette Niki, hogy négy szemközt ha mindketten szemüvegesek.Ne talán nyolc szemközt?

~Jani szemszöge~

Valamiről akart velem beszélni Niki.
Találtunk egy helyet ahol békésen beszélhettünk.
- Miről akarsz velem beszélni? - kérdeztem.
- Figyelj, én... - tenyerébe temette az arcát - tegnap este...csókolóztam Pistivel....Sajnálom! - sírt.
- Hogy micsoda?? - döbbentem meg.
Niki Pistivel?Niki Pistivel...
Pont a legjobb haverommal??Miért?
Akkor Barbi emiatt volt szomorú?
Olyan dühös lettem.Ott hagyott engem azon az estén ezért én is így tettem.Mentem amerre láttam.

~Barbi szemszöge~

Csendben nézegettük a kiállított játékokat.Beszélni nem igen beszéltünk.
- Milyen volt a tegnap
este? - kérdezte. - Nem láttalak téged,féltem, hogy eltűntél.Janival voltál,nem? - nézett rám.
- Kösz,jól éreztem magam vele. - felvettem a hamis mosolyomat.
- Oké. - mondta.
Féltem rá kérdezni de muszáj volt.Tudni akartam a választ.
- Miért csókolóztál Nikivel? - kérdeztem rá.
Már nem érdekelt semmi sem.Miért kellett megtörténnie?Miért Nikivel?
- Nem voltam józan akkor.Igazából nem jelentett nekem semmit. - mondta.
- Ha annyira fontos vagyok neked akkor nem ittál volna tegnap. - hagytam ott.
Lehet, hogy az irigység beszélt belőlem de ki mondtam amit akartam.Elmentem még gyorsan körbenézni és fotókat csinálni mielőtt leléptem volna a rendezvényről.A büfében vettem magamnak kaját mert evésre nem nagyon jutott időm.
A mottelben találkoztam a bátyámmal.
- Minden rendben? - kérdezte. - Mindenki téged keres.   
Kikapcsoltam dühömben a telefonom.Hogy senki ne zavarjon.Legszívesebben most otthon lennék Sopronban és játszanék.Milyen szép életem volt mikor még nem voltam videós.Ha nem találkoztunk volna a TheVR-ékkal akkor Niki nem lett volna szerelmes és most nem történne semmi gubanc.Ugyanúgy csinálnánk videókat és nem gondolnánk rájuk annyit.Mindig csak a ha...Egyszer lehetne szép pillanatokkal teli napjaim is.
- Tényleg? - tetettem a csodálkozásom.
- Barbi, mi a baj?Miért nem vagy a rendezvényen? - kérdezte Viktor.
- Nem volt kedvem tovább ott maradni. - közöltem.
- A bátyád vagyok.Jogom van tudni arról, ha valaki bánt
téged. - mondta.Igaza volt.Mindig megvéd engem és fel nézek rá.Mióta elkezdtem a videózást Nikivel azóta még jobban félt engem.Szerinte rossz ötlet volt, hogy híres lettem.Cserben hagytam őt.Nem érdekelt soha a véleménye.
- Jó. - sóhajtottam. Mindent elmondtam neki azon kívül, hogy Janival csókolóztam.
- Meg kéne bocsátanod Pistinek. - közölte.
- Igen? - kérdeztem.
- Aha.Ennyire ne légy vele jégszívű. - mondta.
Jégszívű.Viktor szerint mióta fel köztem Pestre és nem volt kapcsolatom azóta én egy jégkirálynő vagyok.
- Ha még melletted marad, miután többször is megbántottad,akkor igazán szeret.Jusson ez eszedbe. - fejezte be.
- Igazad van.Akkor most megyek és beszélek vele. - mondtam.
- Végre valami értelmeset teszel. - hallottam még a hangját.
Nem tudtam hol lehet.Este volt már és esett az eső.Út közben fel hívtam őt.
- Szia! - köszöntem. - Hol vagy? - kérdeztem.
- Szia.Most jövök ki a rendezvényről.Merre vagy? - kérdezte Pisti.
- Akkor megyek oda.Az épület előtt megvárlak. - ennyivel zártam le a beszélgetésünket.
Az eső nem akart abba maradni,sőt még jobban rá kezdett.Esernyőm nem volt,minek.Megláttam, hogy esernyővel a kezében jött felém.
- Szia. - köszöntünk egymásnak.Az ernyőt felém helyezte.
- Figyelj én sajn... - kezdtem volna a magyarázkodást.Megcsókolt.Nem hittem volna, hogy jobb lesz így bűntudat nélkül igazán csókolózni.Főleg azzal akit igazán szeretek.Amikor véget ért a csodálatos pillanat rám adta kabátját.
A szerelemtől elvakítva nem igazán gondoltam arra, hogy fázok.De most így hogy a hidegre gondoltam tényleg elkezdtem fázni és jól jött a kabátja.Mikor valami köszönömöt akartam volna mondani rabul ejtett a szeme ragyogása.Mélyen bele néztem a zöld íriszekbe.Végül össze szedtem gondolataimat és mondtam ami ami a szívemen hevert mint teher.
- Igazán sajnálom ezt az egészet.Hogy miattam szendvedhetsz azért mert én magam sem tudok mit akarok.Olyan szörnyű ember vagyok.Nem csodákszok ha Nikivel vagy mert ahogy a bátyám mondta jégkirálynő vagyok.Sajnálom. - mondtam el egy szúszra.
- Tökéletes vagy számomra Barbi,úgy ahogy vagy,éppen azért mert nem vagy tökéletes.Makacs vagy,lobbanékony és szókimondó én pedig magányos és féltelek,amellett nagyon könnyen szeretek beléd újra és újra.Mindkettőnkben rengeteg hiba rejlik,de egymást egészítjük ki.A lelked mélyén tudom, hogy szeretsz mégis bűnként kezeled és rejted el az érzésedet. - mondta.

Írta:Ehime Honda

Sajnálom,hogy már jó ideje nem volt rész.A türelmeteket kérjük mert most nagyon nehéz új résszekkel elő állnunk.