Szerelmes youtuberek

6. Rész: Csalódás

~Barbi szemszöge~

Lesokolodtam.Meglepett amit mondott.Miért kell minden fiúnak tönkre tennie az én életem?
- Értem.Nem baj,hogy elmondtad. - megpróbáltam egy semlegest választ kipréselni magamból.
- Örülök,hogy megérted és nem haragszol.Kérdeznék valamit. - nézett rám szép zöld szemeivel.Miért van elenem a világ összes hímnemű egyénje?Azok a zöld szemek,nem is akartam beléjük szeretni.Nem akartam hallani milyen kérdése van de nem voltam bunkó és udvariasan folytattam a beszélgetést.
- Mit? - kérdeztem rá.
- Érzel irántam valamit? - tette fel a kérdését.
Ne,csak ezt nem akartam volna ha megkérdezi.Szépen tört össze a szívem.
- Kedvelek,de csak mint barátként. - hazudtam.
- Örülök,hogy ezt mondod,mert én is kedvelek. - mondta.
Az a tegnapi kettesben töltött idő neki nem jelentett semmit magyarul.Elkésett az igazságával kapcsolatban.Nem érezhetett semmi komolyat mert őt már várta valaki.Aki nem én voltam.Ahogy ezt kimondta,rosszabbul esett mint egy foghúzás.Mintha egy tőrt forgattak meg volna a szívemben.
- Jó volt veletek a közös stream. - tereltem el a témát.Jobb volt ez így,csak szálljunk már le,idegesítő,hogy vele kell egy légtérben lennem.Mikor már majdnem elfogott a sírás.
- Szerintem jót szórakoztunk.Mit gondolsz Janiról és Nikiről? - terelte most ő el a témát.
Ha ilyen hamar letért róla akkor biztos,hogy nem volt jó.
- Ők ketten nagyon össze melegedtek,nem gondolod? - kérdeztem tőle.
Jó volt rájuk nézni,hogy ők szeretik egymást.Mint egy rendes szerelmes pár.Csak álmodthatok olyan kapcsolatról ami olyan mint az övéké.
- De.Szerintem aranyosak együtt,nem gondolnám,hogy bármi gond is lenne köztük. - közölte.
Jani és Niki gond nélküli szerelmesek.Ami klassz.Nem érdekli őket,hogy milyen messze laknak is a másiktól vagy,hogy a fél ország ismeri őket és pletykák is lehetnek róluk.Nem gondolnak ilyen problémákra.Csak egymásra.
- Jó látni őket,hogy boldogok. - mondtam el a véleményem.
- Igen. - értett velem egyet.
Nem akartam folytatni ezt az unszimpatikus bájcsevejt ezért inkább kinéztem ablakon.Az ezernyi kis fény a városban olyanok,mint égen a csillagok.
Hamarosan leszállhtunk és elindultunk megkeresni Nikiéket.
Megtaláltuk őket.Még el akartak volna menni másfelé.
- Niki! - szóltam neki. - Menjünk haza! - suttogtam.
- Miért?Olyan jól érzem magam Janival,te is biztos jól... - kezdte.
Nem hagytam,hogy befejezze az álomszép mondatát.
- Nem akarok itt maradni,kérlek! - ideges voltam már.
- Jó akkor megyünk.Sziasztok,fiúk! - integett.
- Ti meg hová mentek? - kérdezte Jani.
Dühösen néztem Nikire hogy ne áruljon el.
- Még sok teendőnk van otthon.Barbi már haza akar menni mert valami sorozata lesz a tévében amit nem akar lekésni. - hazudta.
Megprópáltam nem ámultan nézni rá.
Nem is szoktam tévés sorozatokat nézni.A beszélgetésünkkor is kiderült.
Csak hallgattam,hogy mi lesz.
- Akkor sziasztok! - köszönt el Pisti.
Elindultunk egy másik irányba.
A szerelmes pár biztos,hogy még beszélni fognak egymással.Én viszont látni se akartam a másik srácot.

~Pisti szemszöge~

Vissza indultunk a szállásunkhoz.Holnap ugyanis haza kellett utaznunk.A metrón ülve elkezdtünk beszélgetni.
- Mi volt fent veletek? - kérdezte Jani.
- Megmondtam neki,hogy van barátnőm. - válaszoltam.
Elképedt.Nem volt könnyű Barbinak elmondani.Látszott rajta a nyugtalanság,hogy miért.Az elején el kellett volna neki mondanom.Most én is csak egy lehetek a sok közül aki tönkretette az életét.Nem akartam.
Tetszettem neki.De mit tehettem ha nekem volt már valakim akit szerettem?
- Hogyan reagált rá? - folytatta a kérdezgetést.
- Nem mondta ki de lerített róla,hogy nem jól esett neki. - sóhajtottam.
- Francba.Sajnálom. - mondta.
- Hibás vagyok ebben. - közöltem.
- Te kedveltetted meg magaddal! - szidott le.
- Igazad van. - értettem vele egyet.
Az én hibám volt egyértelműen.Nem mintha nem éreztem volna velem jól magam de a szívem már valaki máshoz húzott.
- Nem akart már velem lenni ezért mentek el a vidámparkból. - folytattam.
- Nem mintha sorozatot akart nézni.Te tetted tönkre a napját. - mondta.
- Igen,tudom képzeld.De legalább a tiétek jól sikerült. - mondtam.
- Igen.-  mondta.
- És volt valami? - kérdeztem.
- Nem.Kedvelem őt de ha te nem vagy jóban Barbival akkor mi hogy hagyjunk titeket egyedül? - tette fel a kérdését.
Inkább nem válaszoltam rá mert úgyis tudta a válaszom.Volt benne valami.
Másnap délután már indultunk is haza.Jani csalódottan nézett ki az ablakon.Ő vele is kiszúrtam,rendesen.
Mindenki életét én tettem tönkre ezúttal.Az utazás fárasztó volt.A hangulatom még jobban csak az eső tette tönkre.

~Niki szemszöge~

Haza mentünk a vidamparkból.Barbi egy üveg nutella társaságában bevonult a szobába.Sejtettem,hogy nem sikerült jól ez a délután.
Nagyon sajnáltam őt.Utoljára 2 éve volt ilyen letört.Talán igaza lehetett középsuliban mikor azt mondta,hogy neki nem lesz senkije.Nem azért mert ő olyan rossz lány,hanem könnyen ejtik. Hívtam enni,mondta,hogy nem éhes.Egyedül megvacsoráztam.
Mikor kész voltam minden esti dolgommal küldtem egy smst annak aki igazán kedvelt.
Megkérdezte,hogy van Barbi.
Írtam neki,hogy már a második nuttelás üveget fogyasztja.
Megkérdezte,hogy találkozhatunk e még holnap.Igent írtam.Mielőtt még elment volna aludni annyit írt,hogy:
,,Bárcsak velem élnél Debrecenben"
,,Hamar megunnál" - írtam vissza.
Reggel elmentem a boltba még nutteláért Barbinak.Siettem azért,hogy még találkozzak Janival.Eljött a búcsú ideje.

Írta:Ehime Honda