Szerelmes youtuberek

14. Rész: Több mint barát

~Barbi szemszöge~

Nikivel eljöttünk Bécsbe.Előtte megálltunk Sopronban, ahol Leót odaadtam a szüleimnek, hogy vigyázzanak rá.A bátyám,Viktor autóval vitt minket tovább.Hozta a barátnőjét Szilvit is.Az út nagyon unalmasan telt.
- Van már barátod,Barbara? - kérdezte tőlem Szilvi.
Utáltam ha így hívnak.Főleg, hogy már jó pár éve ismer engem.Nem gyűlöltem Szilvit emiatt, örültem, hogy a bátyám boldog volt vele.
Olyan siralmas vagyok, hogy 25 éves koromra már nincs komoly kapcsolatom?
- Nincs. - sziszegtem.
-  Nyugi,Barbi! - suttogta nekem Niki.
- Te csak ne nyugiz itt nekem! - dünnyögtem.
Láttam, hogy kicsit megbándotodott tőlem.
- Ne haragudj csak... - kezdtem.
- Megértem. - mondta.
Igazából Pisti volt a bajom.A róla szóló érzéseimet magamba szoktam fojtani.
Odaértünk a szállásra majd mentem felfedezni a szobát.Addig Niki elment sétálni.Nem szeretem, hogy egyedül kóboról de már felnőtt nők voltunk és nem beszari nyulak.
Annyira megkívántam egy kis forró csokit, ezért lementem a motel büféjébe.A bárpulthoz ültem és rendeltem.
- Is this place free?
/Szabad ez a hely? - kérdezte mellettem egy mély hang.
- Yes, sir./Igen, uram.- válaszoltam.
Legalább udvarias volt.Érdekelt milyen külfödi férfi ült le mellém, ezért elnéztem jobbra.Egyet találhattok.Persze, hogy ő volt az.
Ki más lett volna?Nem álmodozhatok arról, hogy megismerkedjek egy osztrák pasival, nekem akkor is Pistivel kellett összefutnom.
Gyorsan el is fordítottam a fejem.
Ez csak egy rossz álom!
- Te vagy az? - kérdezte.
Persze, hogy megismert.Már külföldön se voltam biztonságban.
- Szerinted ki más lennék?Egy csinos, osztrák lányra számítottál,mi? - kérdeztem szarkasztikusan.
Kissé megdöbbent.
Elkészült az italom, de még vártam vele egy picit, mert nagyon forró volt.
- Ti is a Gamers of Hallra jötettek? - kérdezte.
- Igen.Most belegondolva lehet, hogy nem kellett volna. - sóhajtottam.
- Ne értsd félre.Nem azért, mert rád sem bírok nézni, hanem Niki miatt aggódok, hogy ne találkozzon
Janival. - jelentettem ki.
- Elhiszem.
- Legközelebb nem streamelek pasikkal, nehogy beleszeressek
egybe se. - inni kezdtem.
Szépen lassan megittam, majd felhívtam Nikit, hogy merre kóvályog.
Nem vette fel.Küldtem neki egy üzenetet, hogy a büfében várom.
Csendben ott ültem Pisti mellett.
10 percenként kérdezte a pincér, akarunk e valamit.Unalmas lehetett neki, hogy csak ültünk és nem fogyasztunk.
- Beszélni akarok veled akkor is, hogyha már fél órája csak felém sem
nézel. - szólalt meg hirtelen Pisti.
- Mit akarsz? - idegeskedtem
Nem elég, hogy Niki miatt is izgulhattam, hogy hol a francban van, de legfőképpen nem akartam senkivel se beszélgetni.
- Sok minden változott azóta az este óta.Te is én is.Anno remegő szívdobogással és ezer mondattal jöttél hozzám és most néma csendben,szavak nélkül sétáltál ki az életemből.Hol marad most már,hogy rólam álmodozol?Hol maradnak a pillanatok amikor tetszettem neked?Amikor én még nem tudtam,hogy mit érzek irántad.Nem tudok vissza zökkenni a valóságba, ahol te már nem szeretsz.Most már csak annyi maradt nekem,hogy nézhetem a szép arcodat és közben arra gondolok,hogy mennyire gyülőlöm magam, mikor hazudtam neked. - mondta.
Ledöbbentem amit mondott.Rohadtul fájt,hogy elmondta azt ami történt ebben a pár hónapban.
- Sajnálom. - elkezdtem sírni.
Hónapok óta először elkezdtem miatta sírni.Hogy tudtam ennyi ideig gyűlölni őt?Miért vagyok ilyen szívtelen dög és nem tudtam volna neki megbocsátani.
- Héj,semmi baj!Nem kell emiatt
sírni. - hajolt az arcom felé.
Felemeltem fejem megegendve neki, hogy letörölje a könnyeimet.
A könnyeim elmosodva még láttam, ahogy zöld szemeivel bűnbánóan nézett rám.Pont ahogy Leo szokott amikor éhes.Ha most nem estem bele újra, akkor soha.
- Barbi.Már hónapokkal ezelőtt el kellett volna mondanom
valamit. - kezdte.
- Mit? - kérdeztem.
- Az az igazság, hogy szakítottam a barátnőmmel.Miattad.Lehet, hogy többet érzek irántad, mint kedvelés.
Persze megértem, hogy nem úgy érzel irántam mint én.Csak a válaszodat kérem.Ha úgy akarod, akkor soha többet nem találkozunk. - mondta.
Ahogy kimondta olyan érzés volt, mintha egy tőrt forgattak volna meg a szívemben.Egyben meg is könnyebültem.
- Nem utállak.Jelenleg nem tudom, hogy érzek irántad.Nem szeretném ha elvállnának az útjaink.Időt kérnék. - pirultam el.
- Rendben. - válaszolta.
Pár perc múlva..
- Nem láttad Nikit?Nem veszi fel a telefont és már jó ideje várom őt. - sóhajtottam.
- Nikit?Utoljára Janival láttam. - nézett perverz vigyorral.
- Hol? - álltam fel.
Már azon lettem volna, hogy megöljem azt a szemetet.
- Nem kéne zavarni őket. - röhögött.
- Ezt hogy érted? - ültem vissza.
- Csak az érzelmeik át vették az írányítást. - mosolygott.
Ó így már értettem.Ha nekik ez így jó, akkor nincs akadálya hogy útjukat álljam.
Megszólalt a telefonom.Viktor volt.
Elmondta,hogy talált egy jó éttermet ahol vacsorázhatnánk és szóljak Nikinek is.
- Bocsi,ezt fel kellett vennem. - szabadkoztam.
- Semmi baj. - mondta.
Elküldtem gyorsan egy üzenetet Nikinek hová jöjjenek utánunk.
Pisti társaságában elindultunk egy közeli étterem felé.
Megláttam a bátyámat.Mindig is kitűnt a tömegből, ahogy most is.
Népszerű volt a lányok körében.
Engem védett 20 éven át.Amíg le nem léptem a fővárosba.Most is, hogy nem lett volna másképp.
- Nézd ott a bátyám.Foglalt nekünk asztalt. - mondtam.
Oda mentünk.
- Sziasztok! - köszöntem.
Ők is vissza köszöntek.
- Szia.Viktor vagyok,
Barbi bátyja. - nyújtotta a kezét Pisti felé.
- Szia.Pisti vagyok,
Barbi barátja. - ráztak kezet.
Leültünk az asztalhoz.Miután mindenki rendelt elkezdtünk beszélgetni.
- Honnét ismeritek egymást? - kérdezte Viktor.
- A youtube-ról. - válaszolta helyettem is Pisti.
Viktor megleppetten nézett.Nem bírta nagyon a youtubeos közösséget.
- Mit dolgozol? - hangzott el egy újabb kérdés.
Kezdett át menni a bátyám bunkó kategóriába.
- Informatikával foglalkozok. - válaszolta.
Kihozták a kért ételeket és elkezdtünk enni.Már mikor mindenki befejette csak még én szenvedtem folytatódott a Viktor Pisti elleni beszélgetés.
- Milyen viszonyban vagytok?
Majdnem félrenyeltem az ételt.
Nem bírtam vissza fogni idegességemet. Ilyet megkérdezni!
Az asztal alatt bokán rúgtam a saját testvéremet.Felszisszent.Rá néztem Pistire.
Látszott rajta, hogy kicsit feszült volt.Nem volt jó ötlet bemutatni őket egymásnak.
- Barátok vagyunk. - közölte.
Viktor bólintott.
Miután megettem a vacsorámat smst kaptam Nikitől.
" Nem megyünk az étterembe.Bulizni megyünk.Ti is gyertek."
Egy másik sms-ben pedig elküldte a címet.
Megkérdeztem Pistit megyünk-e.
Rábólintott.
Viktorék nem jönnek, azt mondták, hogy mennek a szállásra.Kettesben mehettem Pistivel a sötét utcán egy szórakozóhelyre.

Írta:Ehime Honda