The medium /BEFEJEZETT/

Louis (12)

Mohón szájára hajoltam, és nem túl gyengéden kezdtem csókolni. Louis elmosolyodott, majd megfogta a combjaimat, és felültetett a kézmosóhoz. Vadul kezdtük egymást falni. Egyszerűen nem tudtam betelni vele. Vajon tényleg létezik ilyen? Lehetséges, hogy beleszeressek egy szellembe? Azt hiszem, a válasz igen.

Ez egy szörnyű feltételezés ,de lehet ,hogy beleszerettem egy szellembe. Egy makacs, uralkodó szellembe. Arra eszméltem fel ,hogy az ajtó elkezd emelkedni de hátamnak ütközik.

- Harry minden rendben?- hallottam meg Gemma aggódóan csengő hangját. Ez kizökkentett Louis ajkainak fogságából. Ellöktem és bizsergő ajkaimon simítottam végig.

- I...igen.- motyogtam félhangosan reménykedve ,hogy meghallja ,hiszen közel sem voltam biztos hangom erejében.

- Csinálok teát jó?- bólintottam egyet , és után ráeszmélve ,hogy ezt nem láthatta ,kikiáltottam.

- Harry!- közeledett Louis felém újra de minden ellen akaratomat összeszedve tartottam kezem mellkasához.

- Louis! Nem! Egyszerűen nem! Kérlek ne csináld ezt.- mondtam de hangom suttogásnak is alig volt minősíthető.

- Harry most mi a bajod már megint? Mit csináltam? Te csókoltál meg! Én csak követve magamat visszacsókoltam.- morogta újra egyre közelebb hajolva hozzám kezemet észrevétlenül arrébb tolta és nyakamba mászott.

- Louis... kérlek meg kell oldanom a rejtélyed ,hogy jó legyen... -mindkettőnknek.- neked!

- Nem akarnád a retkes büszkeségedet arrébb sodorni csak egy kicsit és hallgatni a lelkedre?

- Louis ez nem elvi kérdés! Azért vagyok itt ,hogy segítsek neked! Csak kicsit ki vagyok amin te egyáltalán nem segítesz. Szóval kérlek ne próbálkozz nálam.- mondtam suttogva mégis hangosnak minősíthetően.

- De...- kezdett volna magyarázkodásba ,ám én ekkor kinyitottam az ajtót és kimentem. Nem vagyok ilyen hülyeségekre kíváncsi. Nem szeretek belé és ő meg alapjáraton nem fog belém.

- A kedvenced csináltam.- mosolygott rám Gemma, miközben a gőzölgő teáscsészét elém tolta.

- Köszönöm.- mondtam csöndesen. -Megnézted mikor megy gép Hollywood-ba?

- Nem kell még mennünk ha nem szeretnél. Mármint ha rosszul vagy akkor inkább ne menjünk. Hollywood megvár. -mosolygott gyengéden ,de én kötöttem az ebet a  karóhoz és nem engedtem ,hogy Louis a szükségesnél tovább maradjon. Ha tovább marad abból jó nem sülhet ki. Így is összezavar ,így is érzek, így is... túlságosan élőnek érzem.

- Harry most még makacsabb vagy ,mint eddig.- szólalt meg Louis mögülem ,mire hátrakaptam a fejem.

- Louis ,csak kussolj el egyszerűen.- morogtam rá.

- Itt van?- nézett rám Gemma miközben a mosogatóhoz állt, és belehelyezte az edényeket.

- Igen. Na és akkor mikor is indulunk? -erőltettem kedvtelen arcomra egy feszült mosolyt.

- Hát amikor szeretnél hiszen három óránkénti járat van. -mosolygott vissza.- Lefoglalok két jegyet a következőre. 4 óra és itt van. Szóval szedjük össze a fontosabb dolgainkat pár napra ,mert ha már Hollywood-ba megyünk be kell ülnünk legalább egy hullámvasútra. -kezdte magyarázni a harci helyzetet.

- Jó-jó!- mosolyodtam el immár őszinte boldogsággal.

- Na spuri!- kezdett hessegetni a kezével. Louis felrántott a szék fogságából és ez kintről néző embernek úgy tűnhetett ,mintha egy színpadi drámát kezdenék előadni. De az előadás hamar véget ért ,hiszen sietve elhagytam a konyhát és felbattyogtam a szobába. Újra bepakoltam a portáskámba. Gemma is feljött és ő is az én táskámba pakolt be. Természetesen rájött ,hogy túl sok mindent szeretne hozni ,így fél óráig válogattuk kifejezem az én ruháimat ,mert ugye nem ő pakolt túl sok mindent hanem én. A végére kiszanálta az ruháimat és csak az övéi maradtak.

- Gemm menj már! Majd veszünk neked ott ruhát ha nem lesz elég ,de rakj már vissza a cuccaimból!- erőszakoskodtam. Louis jelent meg és beleült Gemma ölébe. Önkényes vigyor jelent meg az arcomon.

- Pakolj nyugodtam szívem. - mosolygott Louis mire elfintorodtam és mivel erősen hajtott a vágy ,hogy pofán üssem inkább csak a táskához fordulva csomagoltam magamnak ruhát Gemma pár ruháját odébb téve.

- Hallod? Nem tudok felállni te köcsög! Harry! Ne érj a cuccaimhoz hallod? Akkor baszd meg!- morgott az orra alatt. Felnézve kuncogó Louis-t láttam aki ajkait harapdálva próbálta visszafojtani hangos röhögését. Nem mintha szegény Gemma hallaná, bezzeg én igen és napokig fülembe csengene az édes szólam.

- Louis az öledben ül.- ez kimondva hatalmas vigyorra késztetett. Louis-t próbálta ugyan lelökni igazi emberi kéz átszalad testén. Ameddig Gemma szenvedett -bármilyen jó érzés volt figyelni- elfordítottam a fejem és összepakolva levittem a dolgokat. Louis jelent meg mellettem és a lépcsőre mutatott ahol Gemma trappolt le. Ismerem már őt elég ideje ahhoz ,hogy tudjam mire ideér lenyugszik.

- Harold!- ért elém.-Menjünk már!- mondta majd kis hiperaktivitással elindult a kocsi felé. Az ajtó előtt felvettem a cipőmet ,majd apró késéssel elindultunk a repülőbe. Szerencsére megoldottuk a problémákat és elég gyorsan odaértünk és fel is szálltunk a gépünkre.

- Louis most hol van? Ő is itt van? Vagy ,hogy van ez?- motyogta Gemma miután a gép stabil magasságba érve szelte a levegőt. Körbe néztem, és szemem megakadt az egyik ember ölében ülő Louis-on.

- Ki nem hagyná ,hogy idegesítsen.- morogtam az orrom alatt, de fantasztikus hallása révén meghallotta. Persze Louis is. Elmosolyodott ,majd felállt és hozzám sétált.

- Csak nem féltékeny vagy?- simított az arcomra amit próbáltam minden rezdülés nélkül kibírni. Csendben ültünk ,de én elszundítottam magam, így leszállásnál ébredtem fel. Boldogságom egy pillanat alatt lelohadt -bár sosem tudom meg mitől voltam boldog, egyszerűen feltöltődhettem- amikor Melanie ajtajához értünk.

- Melanie!- kopogtam be. Egy perc is alig telt bele, de már ki is nyitódott az ajtó.

- Harry.- vakarta meg zavartan a tarkóját. -Hát te? Mi járatban? És ki ez a nő?

- Egy mocskos ribanc vagy. A nővére vagyok. Te pedig hazudtál neki hátráltatva a munkáját.

- Mi van?- vörösödött el. - Én csak... csak... egyszerűen miről beszélsz?

- Troy-yal is kavartál.- morogtam rá.- Tudod mit? Van még pár kérdésem amire most rohadtul válaszolnod kell! Nem, nem hagyom ,hogy hazudj és Gemma felismeri aki hazudik míg Louis itt van és ismeri a szokásaid amikor hazudsz. Szerintem mi állunk nyerésre.

- Persze ,persze gyertek be. - lépett el az ajtótól.

- Szóval... mint említettem Troy-yal kavartál. Mióta? Volt bármi köze Louis-hoz?- nem értem saját kérdéseim csak lököm hozzá az értelmetlen kérdéseket.

- Figyelj Harry én értem ,hogy eljöttetek tök cuki de... mit akartok ezzel?