Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]

2. évad ~ 8. fejezet

Sziasztok!
Ahogy azt a facebook csoportban ígértem (betegség ide vagy oda) megírtam az új fejezetet.

Az előző fejezethez 39 vote és 8 olvasói komment érkezett, amit nagyon köszönök!
Nem is húzom tovább az időt!
Jó olvasást és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!

Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!

Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG :* ♥☺

------------------------------------------------------------------------------------------  
UI.: Még nem hoztam meg a döntést a befejezéssel kapcsolatban. De nagyon jól esett, hogy minden kommentelő arra kért, hogy folytassam! Amint döntésre jutottam értesítelek titeket!
------------------------------------------------------------------------------------------  

*6 hónappal később*

Immár január 31-e van. Hat nappal ezelőttre voltam kiírva, de a gyerekek még nem szeretnék látni a napvilágot.

Rengeteg dolog történt eme fél év alatt.

A júliusi fotózáson készült képek hatalmas sikert arattak a modellügynökségnél. Felajánlottak egy szerződést, amiben szerepelt, hogy kismamaként is készülnének fotók persze csak olyanok, amiket szívesen vállalok. Andrew teljes mértékben kiállt az érdekemben és szeretett volna a menedzserem lenni, ezt a lehetőséget pedig nem vettem el tőle. Eleinte hevesen tiltakoztam a szerződés aláírás ellen, de tudom, hogy nem keveset keresnek a sikeres modellek. Így pedig a gyermekimnek is jobb életet tudnék nyújtani, ami nekem az elsődleges dolog.A terhességem majd" minden mozzanata rögzítve lett Drew által.

Jó pár eseményen megjelentünk már együtt, aholtalálgatták az apa kilétét. Nyilt titok volt, hogy nem Andrewtól vagyokvárandós, de ezzel az üggyel kapcsolatban nem adtunk interjút.

Ami pedig Andrewt illeti,  egy párt alkotunk. Hónapokig tepert, hogy teljesen meghódítsa a szívem végül pedig sikerült neki. Kedvességével, figyelmességével nem volt nehéz levenni a lábamról, de az érzéseim túlságosan erősek voltak Harry iránt. Mikor ő november közepén először kimondta, hogy szeret, én ezt még képtelen voltam megtenni. Megértette, hogy nem tudok egy könnyen elszakadni a múlttól, amely a kicsik édesapjához köt. De végül karácsony napján mégis kimondtam. S ezt az időpontot tekintjük a kapcsolatunk kezdetének. Drew állítása szerint szebb ajándékot nem is adhattam volna, mint hogy kimondom a bűvös, kilenc betűs szót.

A szilveszter estéjét Drewal és anyuval töltöttem. Anya rengeteget mesélt a gyerekkoromról Andrewnak, aki teljesen el volt alélva a gyerekkori képeim láttán. Az újévet én nem köszöntöttem mással, mint anyu ölelésével és puszijával, valamint Andrew csókjával.

Andrew szüleit három hete ismertem meg. Carol és Frank igazán megnyerő személyiségek. Megjelenésük már tekintélyt parancsoló. Afelől azonban, hogy Drew az édesapja kiköpött mása, egy percig sem volt kétségem. Mintha csak Franket láttam volna fiatalabb korában. Annak ellenére, hogy mind Carolnak, mind a férjének magabiztos kiállása van, s az ember nem is nézné ki belőlük a kedvességet, megbizonyosodtam az ellenkezőjéről.

Elmondták, hogy mindig is szerettek volna saját unokát, de szeretnék, ha a gyermekeim életében úgy lehetnének jelen, mintha ők is a nagyszüleik lennének. Ez a kérés nagyon meglepett, de nem szerettem volna megbántani őket és már az első találkozáskor rugdalózókat és pár apró játékot hoztak a csöppségeknek. A tegezést azonnal felajánlották, amit örömmel el is fogadtam.