Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]

35. fejezet

Sziasztok!
Megérkeztem a következő résszel, s nagyon remélem hogy nem fogtok benne csalódni.
Nagyon szépen köszönöm az előző részhez érkezett 30 (!!!!!) szavazatot, s a 3 (!!!) olvasói komit! Elképesztő, hogy mennyien olvassátok a történetem, és mennyien tartotok ki mellettem. :') *-* ♥
Nem is szaporítom tovább a szót!
Remélem elnyeri tetszéseteket és kérlek titeket, hogy HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!
Jó olvasást kívánok! Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG :* ♥☺

Tinával miután váltunk pár szót elkezdjük készíteni a vacsorát. Tina egy egyszerű csirkehúsos salátát szándékozik készíteni, amiben segítek is neki. Előveszi a zöldségeket és elkezdi őket felvágni. A húst – amit már reggel kivett a mélyhűtőből – is kiveszi a hűtőből, majd kiteszi egy tányérba. Az öntet alapot kiöntöm egy tálba és keverek hozzá tejfölt. Összekeverem a két hozzávalót és megkérem Tinát, hogy kóstolja meg az öntet. Mivel nem talál benne hibát az öntet berakom a hűtőbe. Megkér, hogy vágjam fel a paradicsomot és a paprikát, amíg ő felcsíkozza a húst. Előveszek egy deszkát és egy kést, majd nekiállok teljesíteni Christina kérését. Felvágok öt paradicsomot és öt paprikát. Tina eközben felcsíkozza a húst.

Harry jelenik meg a konyhában. Köszönt az édesanyjának, aki megkérdezi, hogy miért volt távol. Az igazat persze nem teljes valójában közli. Hazz odajön hozzám és hátulról átölel. Belecsókol nyakamba, mire elmosolyodom.

- Na? – kuncogom halkan– Lehűtötted magad?

- Ezért kapni fogsz, kisasszony – nevet.

Tina megmossa a salátát, majd azt is felvágja. Ezután elkezdi párolni a húst, majd előveszi a kígyóuborkát, azt pedig lereszeli. A zöldségeket egy nagyobb tálba teszem, Tina pedig a húst keveri. Harry mellettünk téblábol, de csak hátráltatja anyukáját.

Miután kész lesz a hús, megvárjuk, amíg nagyjából kihűl a hús. A zöldségekhez hozzákeverjük a húst, végszóra pedig Adrian is betoppan. Harry időközben megterített, Tina kiviszi a salátát az asztalra, én pedig az öntetet.

Az ebédlőasztalnál elfogyasztjuk a magunk adagját, majd a fiúk bevállalják a mosogatást. Mi Tinával az asztalnál maradunk.

- Romina, – szólít meg, mikor a fiúk elhagyják az étkezőt – arra gondoltunk Adriannal, hogy amikor kijön Harry lemeze elmennénk Mexikóba, ünneplés képen. Mit gondolsz erről? Jó ötletnek tartód? Vagy esetleg menjünk máshova?

- Tina, abszolút nem akarok gazdálkodni a ti pénztárcátokkal. A ti dolgotok, hogy mit szeretnétek.

- Kicsim, te vagy a fiam barátnője. Te is a családunkhoz tartozol. Az ilyen dolgokba neked is van beleszólásod.

- Én viszont az ellenkezőjét gondolom. Nincs jogom a pénzetekkel bánni.

- Kislányom, tisztellek és becsüllek, azért amiért így gondolkozol. De akkor csak a véleményedet kérem.

- Szerintem jó lenne Harrynek a kikapcsolódás, ez tény. De nyugtatóbb lenne szerintem egy vidéki kiruccanás. Hiszen hetek óta nagy rajta a nyomás és hatalmas hajtáson van túl. Szerintem nem kellene egy pörgős országba utazni, hanem elég lenne egy nyugodtabb hely.

Tina elmosolyodik és bólogatni kezd.

- Igen azt hiszem ebben igazad van – mosolyodik el – Beszélek Adriannal. Elmondom neki az álláspontod.

- De igazán nem akarom befolyásolni a döntésetek. Hiszen ő a ti fiatok és ti tudjátok, hogy mit szeretnétek neki.

- De a te véleményedre is adunk, hiszen te talán jobban ismered, mint mi – biztat.

Szólásra nyitom számat, de Harry betoppan édesapjával.

- Na, miről megy az eszmecsere hölgyeim? – ad egy puszit Adrian Tinának.

- Csak a divatról – füllent.

Pár szót még váltunk és felvonulunk a szobáinkba.

- Elmegyek zuhanyozni – veszek elő a fiókból egy tengerkék színű rövidnadrágot és egy fehér toppot.

Elindulok a fürdőbe, de Harry is szorosan a nyomban van. Megfordulok, és pontosan olyan vág, mintha minden természetes lenne.

- Egyedül megyek – nevetem el magam.

- Nincs kedved együtt fürdeni? – veti fel – Ellazulni a kádban, forró vízben a habok között.

- Nos, - incselkedem – az ajánlat nagyon kecsegtető Mr. Styles. S úgy gondolom, bolond lennék, ha visszautasítanám ezt a lehetőséget.

A szekrényhez megy és kivesz belőle egy boxeralsót, majd bemegyünk a fürdőbe. Harry elkezdi engedni a vizet a hatalmas kádba, majd jókora adag habfürdőt önt bele.

Tudom, hogy már látott meztelenül, most mégis eléggé kínosan érzem magam, amiért le kell vetkőznöm előtte. Úgy döntök, nem csak ruháim vetem le, hanem szégyenlősségemet is. A ruháim félreteszem, s Hazza is leveszi magáról a ma viselt ruhadarabokat. Eközben a kád rendesen megtelt vízzel, s Harry meggyújt néhány gyertyát, mi pedig el is merülünk a habok között. Szerencsére a fürdőkád elég széles ahhoz, hogy egymás mellett kényelmesen tudjunk ülni. Harry vállára döntöm fejem, ő pedig átölel.

A csempézett falat bámulom, s beáll köztünk a néma csend. Majd eszembe jut anya... Vajon gondol rám? Boldog Michaellel, avagy sem? Eszébe jutottam azóta, mióta otthagytam azt a házat, ahol felnőttem?

- Min gondolkozol Baba? – töri meg a csendet Harry.

- Csak anyun – fordulok felé – Azon jár az agyam, hogy gondol-e rám, vagy aggódik-e értem. Gondolt-e arra, hogy hova mentem, van-e mit ennem, van-e hol laknom, élek-e egyáltalán – folyik végig egy könnycsepp az arcomon.

- Biztos, hogy gondol rád. Úgy gondolom már megbánta, amit tett, de nem mer felkeresni téged.

- Nem tudom mit gondoljak – sóhajtom lemondóan.

- Ha egy nap betoppanna, hogy bocsáss meg neki. Mit tennél?

- Fogalmam sincs. Fáj amit tett, de mégis csak ő az édesanyám. Nem tudom mit tennék... Időre lenne szükségem az biztos.

*1,5 héttel később*

Harry bocsánatot kért Brandontól, aminek igazán örültem. Megbeszéltük Harryvel, hogy Brandon átjöhet, amikor szeretnék vele beszélni, s azóta már három alkalommal volt itt, s a két srác jól kijön egymással. Harry lemezén már az utolsó simításokat végzik, és az első dalt is hamarosan feltöltik a youtube-ra.

Éppen a szobánkban pakolunk Harryvel amikor a telefonja SMS-t jelez. Elolvassa, majd zavartan kezd viselkedni.

- Öhm... Baba, a kiadó. El kell mennem egy kicsit. De hamarosan jövők vissza – odajön hozzám, és egy gyors csók után ki is viharzik a szobából.

Időm sincs megszólalni, hiszen pillanatok alatt hallom a bejárati ajtó hangját. Észreveszem, hogy a telefonját a szekrényen hagyta. Elég furcsán viselkedett. Vajon valóban a kiadó írt neki? Odasétálok a szekrényhez és feloldom a mobilját, és rögtön bűntudatom lesz. Soha nem kutattam a telefonjában. Megnyitom az üzenetet, s a szívem kihagy pár ütemet:

„Feladó: Szívem
Üzenet: Bébi! Ahogy megbeszéltük a mai nap sem maradhat ki. Remélem nem hagy cserben és teljesíted ismét minden kívánságom. Várlak a Readmore street 69. szám alatt. Remélem érted a célzást Bébi ;* Csók♥ "

A szívem ezer darabra törik szét, s szemeimből a könnyek megállíthatatlanul törnek elő...

FB csoport link: https://www.facebook.com/groups/1490913031234466/?fref=ts
FB csoport neve: "Eltaszítva (wattpad)"
Eltaszítva Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=vlBAtXSjWec
Eltaszítva Trailer: youtube: Eltaszítva - Wattpad
Készítette: Claudia Sinclair