Hugi

9.

Éppen csak bekapcsolt a gépem, Rachel videóhívást kezdeményezett. Az elfogadás gombra kattintottam, aztán beállítottam a kamerát, hogy megfelelő szögben legyen. A képernyőre pillantottam, ahol az én Drága barátnőm vigyorgó képe nézett rám. A babzsákján ült, miközben egy doboz karamellás Häagen-Dazs fagyit lapátolt a szájába. Szomorkodva néztem az én Walmart, saját márkás csokifagyimra, ami ezelőtt hónapokig a fagyasztóban állt.

- Szóval Riley, a kis szemüveges, fogszabályzós, meleg fiúcska beléd szeretett? - kérdezte Rachel.

Felnevettem.

- Riley egyáltalán nem meleg Rach. És mióta elmentél már levették a fogszabályzóját és kontaktlencsét hord.

Tátva maradt a szája és csak onnan tudtam, hogy nem fagyott le kamerája, hogy a karamell fagyija a szemem előtt olvadt meg a szájában.

- Akkor nem értem mi a gond Rileyval, Lil. Biztosan helyes pasi lett belőle.

- Egészen jó képű, de nem az esetem. Riley egy igazi jófiú és már most látom, ha összejönnénk együtt járnánk templomba vasárnaponként.

Rachel lenyelte a fagyit, csak aztán válaszolt.

- Ez azért túlzás, ezt te is tudod. De megértelek: hozzád inkább egy rosszfiút képzelek el, aki a motorján száguldozik és feszül a póló a kivarrt mellkasán.

Gonoszan néztem rá.

- Fejezd be az összeboronálásunkat Briannel.

- Jól van, oké - tette fel védekezően a kezeit. - Akkor inkább mesélj erről a Rileyról nekem.

- Ő a legaranyosabb fiú, akit valaha ismertem - mondtam. - Folyton kinyitja nekem az ajtót és előre enged, nem vág a szavamba, segít a leckémben, hazakísér, fizeti a kajámat. Jézusom Rach, tudod mennyire rühellem, ha egy fiú, akivel nem járok kifizeti a kajámat. Briannel nem egy összetűzésünk volt már emiatt.

- Ez mind szép és jó, Lillian. Nem kérdés, hogy beléd van-e esve. Engem viszont inkább a külseje érdekel csajszi, nem az, hogy hogyan viselkedik.

- Te kis ribanc - nevettem. - Oké, hát azt hiszem egy fejjel magasabb nálam, de kisebb Briannél. Amolyan nyakigláb, vékony és nincs rajta túl sok izom.

- Ne már!

- Jó, talán egy kicsit izmos. Most éppen dolgozik rajta. Világos barna haja van, nagyon trendi gyíkhaj szerint levágva...

- És meg is van az ok, amiért nem jön be neked.

Bólintottam - Mindig is taszított a zselés gyíkhaj.

Rachel velem együtt bólogatott. Pár percig csak némán ettük a fagyinkat, aztán hirtelen megszólalt.

- És miújság Briannel?

Másnap reggel szörnyen éreztem magam. Megfáztam, de ez még kérdéses mitől, hiszen több, mint húsz fok volt napközben. A sok fagyitól pedig fájt a hasam és nem tudtam eldönteni, hogy melyik felemen akar távozni. A fagyi viszont jól tudta, így éppen indulás előtt a vécé fölé hajolva adtam ki magamból a tegnap elfogyasztott ételek egy részét.

Anya mögöttem állt, miközben egy hajgumival összefogta a hajamat, aztán fogkrémet nyomott a fogkefémre.

- Köszönöm - motyogtam, aztán megmostam a fogamat és az arcomat.

- Maradj ma itthon, Lillian. Sajnos nem tudok veled itt maradni, de felhívhatok valakit, hogy...

- Semmi szükség rá, Anya. Elleszek.