while the heart is beating[C.D.] |✔

2.7

-És mi,miért nem tudunk róla?-érdeklődött apám,bátyám pedig csak szúrós szemekkel nézte a barátomat(?).

-Igazából.Elég,khm friss kapcsolat.-hebegett Cam,amit nem tudtam hová tenni.

-Értem.-mondta apa,majd elmosolyodott.-Ezekben a napokban bebizonyítottad,hogy szereted a lányomat. Szóval.Üdv a családban Cameron.

-Köszönöm.-válaszolt mosolyogva,majd elkapta a tekintetét és a gondolataiba merült.

Nem tudtam hová tenni ezt a fura viselkedést. Nem emlékszem sok mimdenre vele kapcsoltaban,de mivel szerencsére csak részleges amnéziám van néhány dolgot igenis tudok.

Például azt tudom,hogy szeretem.
És hogy,utálja a nutellát.
De más,nem rémlik.

Bármikor visszajöhetnek az emlékeim és már várom,hogy megtudjam azt,miért ilyen furcsa a barna hajú fiú.

Alig emlékszem valamire,de azon vagyok,hogy minél hamarabb visszajöjjenek az emlékeim.

×2 hét múlva×

Már itthon vagyok,de még mindig nincsen sok emlékem.

Néhány dolog eszembe jutott már.

Cameront várom,hogy jöjjön értem,mert megünnepeljük azt,hogy levették a karomról a gipszet.
A karom csak meg volt zúzódva és 2 hét után le lehetett venni róla a tartó eszközt.
Ellenben a lábszáram még mindig sínbe van téve.

Igen tudom.Ez az ünneplés dolog kissé röhejes,de Cam ragaszkodott hozzá.

Vele kapcsolatban,még mindig nem emlékszem semmire,de a kettő hétben,sikerült újra megismernem.

Úgy érzem nyomasztja valami.Mintha titkolna egy dolgot,de akárhányszor rákérdezek mindig ejti a témát.

Nos.19 évesen elég merész kijelentés,de azt hiszem megtaláltam életem szerelmét.

Gondolataim,a csengőnk hangja szakította félbe. Hallottam ahogy anya kinyitja az ajtót,és betessékeli Cameront.

Mivel járni csak nehézkesen tudtam,mankóval is,megvártam amíg Cam ideér és segít hogy eljussak a bejáratig,onnan pedig az autójáig.

Az említett személy nemsokára be is lépett a szobámba és egy forró csókkal köszöntött.

-Szia.-motyogta ajkaimra,amikor elvált tőlem.

-Hali.-vigyorogtam rá.-Na colos.Segíts felállni.

Elnevette magát,majd felhúzott puha ágyamról.

Megigazítottam fekete farmerem és szürke kötött pulcsim,aztán mankóm után nyúltam.

Elvettem,majd hónam alá tettem és a szobám ajtaja felé kezdtem menni.

Lemenni a lépcsőn Cam segített majd egy gyors köszönés kíséretében mentünk is autója felé.

-Cam.-fordultam felé,miközben vezetett.

-Igen,kincsem?-fordult felém egy pillanatra.

-Hová megyünk?

Elvigyorodott.

-Anyához.Alig várja,hogy újra lásson.

-Én is várom.Nagyon bírom anyukádat.-mosolyogtam őszintén,majd az elsuhanó tájat néztem az ablakon át.

-Vettem észre,hogy szeretitek egymást.Közös programnak már meg is találtátok a kiskori képeim kicikizését.-motyogta orra alatt.

-Hogy mondod?

-Ó,Én nem mondtam semmit. Biztos halucinálsz. Á,igen. Csukjunk egy kis zenét. Tüttürütürürü.-ezzel bekapcsolta a rádiót,Én pedig hangosan felnevettem.

_________________________________________

Itt a következő rész.
Remélem tetszeni fog.
Ne feledjétek. Beron már tényleg real.Cam rásegítésével.😂
Bella még nem jött rá...de ami késik,nem múlik.

Ui.köszönöm a 7K-t.

Puszi!😘

Merci.xx🎁