while the heart is beating[C.D.] |✔

3.8

Cameron

- C-cam. – nyöszörögte Bella fájdalmasan,de meghallottam.

Mint akit puskából lőttek ki úgy siettem a konyha felé.
Nem kellett elmennem odáig,mert a boltíven támaszkodott és fogta hasát.
Lába alatt,valamiféle víz volt.

- Mit állsz ott egy helyben,Te idióta?! Elfolyt a magzatvíz! – ordított rám Bella, Én pedig amint felfogtam amit mondott, térde alá nyúltam és felemelve siettem az autó felé.

Beraktam a hátsó ülésre és siettem a volánhoz.

- Tudod. Lélegezz mélyeket. – kezdtem el Én mélyeket lélegezni,mire felmordult.

- Nem mondod,kefefejű. – forgatta meg szemeit.

Csak bámultam rá,mire ismét ordibálni kezdett.

- Indulj már,a kurva anyádat is!

Rögtön tapostam a gázra és indultam a kórház felé.

- Hívd fel anyámat! – nyöszörgött. – Meg Ginát is. Tudják,mit kell csinálni.

Nagy izgalmamban,majdnem elfelejtettem telefonálni.
Na jó,kit akarok álltatni. Tényleg elfelejtettem. Bella hozta eszembe.

Gyorsan elintéztem a hívásokat,és gyorsítottam az autón,mert Bella már nagyon szenvedett ott hátul.

A kórház előtt,kikaptam a kocsiból és a bejárat felé iramodtam.

- Jónapot,kisasszony! A feleségemnél beindult a szülés. – mondtam idegesen a recepciósnak.

A nő szólt az orvosnak,aki vitte is Bellát a szülészetre.

Steril ruhába öltözve Én is bemehettem,és bámulhattam ahogy a feleségem szenved a közös gyermekünk miatt. Abban a pillanatban már sokadjára rájöttem,
hogy nekem ez a lány életem végéig kell.

Gondolataimat az Ő hangja szakította félbe.

- A rohadt életbe,Dallas! Veszel magadnak egy guminőt és azt kúrogatod,mert engem többet nem ejtesz teherbe,az száz százalék! – kiabálta Bella,aztán óriásit sikított.

Pár kínkeserves óra után, meghallottuk a világ legcsodásabb hangját.

Daniel felsírt.

- Ügyes voltál,kincsem. – nyomtam puszit fáradt feleségem izzadtságtól gyöngyöző homlokára.

- Tudom,ha nem mondod is. – mosolyodott el.

Elképedve bámultam rá,míg oda nem hozták a kisfiunkat.

- Gratulálok,szülők. – vigyorgott ránk a nővérke,akinek a névtáblájáról a Jennifer nevet olvashattuk le.

Bella kezébe adta a picit és együtt csodálhattuk a gyönyörűségünket.

- És milyen nevet írhatok a karszalagra? – kérdezte ismételten az ápoló.

- Daniel Dallas.

Tudtam,hogy az életem ettől a naptól gyökeresen megváltozik. Jobb lesz.

Ezt a csodát fel sem fogva könnyes szemekkel vizslattam kisfiamat és szerelmemet,aki nem bírta tartani magát. Örömében megeredtek a könnyei.

_________________________________________

Itt is lenne az utolsó rész. :)
Még hátra van az epilógus. :D
Imádlak titeket!

Merci. Xx❤