Miraculous: The Continue

Antigris

"Ekkor apró szárnycsapkodásokat hallottam mellőlem..."
Egy akuma. Halálfej rámküldött egy akumát és mire fel tudtam volna állni és elfutni az akuma már belerepült a nyakláncomba és megjelent előttem Halálfej lila hologramja aztán egy kicsit öreges hangján szólt hozzám. Na igen, az idő még Halálfejre is hat.

-Antigris. Igazságtalanok voltak veled, megmentetted őket de ők mégis csúnyán megbántottak. Még több erőt adok neked ahhoz hogy bosszút állj rajtuk de cserébe el kell hoznod nekem Katica és Fekete Macska talizmánját akárhol is rejtőznek!-

Eszem ágában sem volt elfogadni az ajánlatot de nem tudtam hogy hogyan űzzem ki az akumát a nyakláncból mert ha leveszem, az erőm eltűnik és a nyaklánc is törött marad. Ekkor bevillant valami.

-Örömmel...örömmel utasítom vissza az ajánlatodat Halálfej! Vidd innen a hülye akumádat.-

Szóltam rá mérgesen de ő csak megszorította saját markát és amiatt okozott nekem hatalmas fájdalmat a fejemben.

-Nem érdekel!-

Szólt nekem vissza haragos hangján és tovább kínzott engem ami irtózatosan fájt de nem akartam hogy akárki is tudjon erről.

-Vagy teszed azt amit mondok, vagy addig hasogat majd a fájdalom amíg meg nem teszed!-

Elhitte hogy felül kerekedett rajtam, de nem. Elkiáltottam magam.

-Különleges erő!-

Nem tudtam hogy hívják ezt de azt tudtam hogy van ilyen, Streep nem mondta el de ha ezt túlélem akkor mindenképpen megkérdezem mert ez kissé hülyén hangzik. Mikor ezt kimondtam a két szalagom összeolvadt egy háromszor akkora fekete-narancssárga ostorrá. Az egyik csík a talizmánomról el is tűnt. Ha lemerítem a talizmánt az akumának muszáj kijönnie.

-Neeeeem!-

Kiáltotta a gonosz idegesen majd ismét megszólalt.

-Ne félj Tigris. Egy napon majd mindenki eltávolodik mellőled és már csak én maradok neked, és az akumád. Találkozunk legközelebb, Antigris!-

Halkan és gonoszan elnevette magát majd egy utolsó nyilaló fájdalmat sújtott a fejembe és éreztem hogy a kis akuma kijön a nyakláncomból. El akartam kapni de elejtettem a fegyveremet és annyira fájt mindenem hogy nem tudtam mozdulni sem. Az akuma elrepült.. Egyenesen Halálfejhez és arra vár hogy legközelebb megszállhasson. A fájdalom lassan elmúlt és már a második csík villogott a nyakláncon. Szédülve felálltam és ahogy tudtam meglendítettem az ostort és furcsa volt csak ezzel kell kapaszkodni mindenhova. Mikor beugrottam a szobám ablakán pont akkor változtam vissza és a kis kwamim a tenyerembe hullott.

-Végem van..-

Azzal játékosan kinyújtotta nyelvét és úgy tett mintha már nem élne.

-Mitől kapod vissza az energiádat?-

Néztem rá kérdően és ő felém fordította a fejét.

-Az édességektől.-

Válaszolta egyszerűen a kis kwami és máris rohantam ki a konyhába majd kerestem egy kis cukorkát aztán odaadtam a pici mancsaiba és rögtön meg is rágcsálta majd boldogan felrepült.

-Streep? Hogy hívják a különleges erőmet?-

-Tigrisfarok!-

Csapta rá azonnal a választ én pedig megjegyeztem és lehajtottam a fejem az ágyra.

-Mi a gond Lucy?-

Édes hangon szólt és leült elém.

-A dolgom hogy megvédjem Párizs lakosait... És nem sikerült. Egy akuma megtámadott az első akció után és szépen bemutatkoztam Farkasnak is.. Mostmár tudja hogy milyen hisztis vagyok. A Tigris erős és bátor.. Én más vagyok.-

Sóhajtottam egyet majd a másik oldalamra fordultam és Streep is odarepült elém.

-Ugyan Lucy! Még meg kell ezt szoknod.. Ne félj, Párizs megbocsát majd neked és te pedig majd belejössz ebbe.-

Mondta kedvesen a kis lény de nem igazán sikerült ezzel megnyugtatnia. Nem mondtam semmit csak bementem a fürdőszobába miközben Streep aggódva nézett utánam.

Farkas szemszöge

Amikor Tigris elment én mentem utána de elvesztettem. Valószínűleg visszaváltozott ezért én elindultam haza és én is visszaváltoztam. Wassel rávetette magát a chipsemre én meg ráhagytam. Vajon hova tűnt Tigris? Ezek után látni fogom még? Ledőltem az ágyamba és bekapcsoltam a tv-t ahol a halott idősről mondták a híreket és azt is hogy "Tigris és Farkas miatt történt minden." Azzal a lendülettel ki is kapcsoltam és a plafont nézve gondolkodtam el a dolgokon.