Miraculous: The Continue

Problems~

Óvatosan ellöktem az ő kezét az arcomról és erősen gondolkodtam.

-Amikor hallottam hogy Vex engem keres, gyorsan átszaladtam Ann-hez, mert ott úgy sem kerestek volna és játszottam a macskájával az meg nem akart játszani és a szemem alá kapott.. Ha akarod kérdezd meg Ann-t is.-

Aztán megfordultam és csak úgy elkezdtem megigazítani az ágyam.

-Elhiszem, nyugi.. De miért takartad el?-

Ez a kérdés megijesztett hogy valóban felismerte-e a sebet.

-Mert csúnya és nem akartam hogy így láss..-

Sikeresen eltereltem a figyelmét a témától mert a hátam mögé jött és megölelt közben a fejét a vállamra hajtotta.

-Nekem ígyis-úgyis gyönyörű vagy..-

Elmosolyodtam és fejemet oldalra fordítottam az övéhez és megpusziltam az arcát. Még egy kis ideig így voltunk és végül ő törte meg ezt a percet.

-Haza kell mennem.. A múltkor is nagyon csúnyán letoltak..-

Szomorúan néztem rá és megsimogatottam a fejét.

-Ha úgy gondolod hogy a szüleid nem engednének el akkor ne gyere el.. Nem szeretném ha miattam romlana meg a kapcsolatod a szüleiddel.-

Rám mosolyogott és megpuszilta az ajkaimat.

-Megoldom, emiatt te ne aggódj. De most tényleg megyek... Jó éjszakát szerelmem.-

Köszönt el tőlem én pedig egy búcsúpuszit adtam neki aztán elindult haza. Megint elkapott ugyanaz az érzés mint mindig szokott, hogy továbbra sem kéne ezt csinálnom vele..

Farkas szemszöge

Mikor hazaértem, visszaváltoztam és ezután pár másodperccel nyitott be az anyám.

-Adem! Hol voltál már megint?? Ne mond hogy megint az osztálytársadnál..-

A hangja rekedtes volt és elég érdekesen rakta a lábait.. Aztán pár mondat után éreztem egy minimális alkohol szagot. Az én anyám?? Becsiccsentve? Sosem csinált ilyet..

-Anya? Szerintem menj pihenni..-

Néztem rá aggódva és ő pedig furán nézett rám.

-Te a fiam vagy, te nem parancsolhatsz nekem! Kérdeztem valamit, válaszolj!-

Undorító volt így látni.. Valószínűleg holnap már nem fog emlékezni semmire. Ezért odamentem hozzá, óvatosan kitoloncoltam a szobámból és kulcsra zártam az ajtót. Még egy kis ideig magyarázott de aztán elment. Mi történhetett ha anya ennyire kiakadt? Megvártam amíg elalszik, aztán lefürödtem és elgondolkodtam. Lucy sebe.. Teljes biztos vagyok benne hogy Tigris sebe is így nézett ki. Bár lehet hogy akkor még kábult voltam és rosszul láttam.. És anya is. Ő soha semmi alkoholt nem ivott, ha mégis az maximum sör volt, aggódom miatta..

Lucy szemszöge

Mikor Farkas meglátta a sebemet, egyszerre állt meg a szívem és fojtottam vissza a levegőt. De azért remélem hogy elhitte amit mondtam, azért még ráírok Ann-re hogy védjen be ha úgy van. Megígérte hogy megvéd de egy kis idő múlva megint összekaptunk, de mindig kibékülünk.. Már nagyon késő este volt amikor feltűnt hogy hiányzik mellőlem egy vékony kis csipogó hang így hát elindultam megkeresni.

-Streep! Streep hol vagy??-

Kerestem őt mindenhol de semmi válasz. Aztán kimentem a konyhába ahol a kis tigrismintás kwami az aszatlon feküdt összegömböjödve. Azonnal a tenyereim közé kaptam de a hátam mögé kellett őt kapnom mert a szüleim hazaértek.

-Szia kincsem! Milyen napod volt?-

Kérdezett anyu kedvesen és én végiggondoltam a mai történteket.

-Csodás volt!-

Válaszoltam boldogat tettetve, mire anya letette a szatyrokat az asztalra és odajött elém.

-Figyelj Lucy, holnap reggel, azaz hajnalban elindulunk itthonról. Afrikába megyünk, mert a bolt vezetője egy jótékonysági utat szetvezett a dolgozóknak és felajánlották nekünk hogy elmenjünk viszont csak két fő mehet.. Úgy gondoljuk hogy már elég nagy vagy ahhoz hogy két hónapig egyedül legyél itthon.-

Megsimogatta az arcomat és én pedig meglepve álltam előtte.

-Ez nagyon jó! Kipihenhetitek magatokat, és el leszek én itthon!-

Válaszoltam kedvesen, mire anya ismét megpuszilt és apa pedig csak mosolygott.

-Akkor már el is kezdjük összeszedni a cuccainkat, és hajnalban indukunk.-

Mondta apa, anya háta mögül és el is kezdett pakolászni.

-Rendben! De én megyek aludni mert fáradt vagyok, ti pedig érezzétek jól magatokat!-

Adtam mind a kettőjüknek puszit és máris a szobám felé vettem az irányt.

-Vigyázz magadra, és ügyes legyél!-

Szólt még utánam anya és én pedig már a szobám ajtajából szóltam vissza.

-Úgy lesz!-

Aztán becsuktam a szobaajtót és letettem Streepet az ágyra.

-Streep, mi történt?-

Hajoltam oda aggódva a kis kwami felé. Ő felém fordította a fejét és látszott rajta hogy most nagyon nem viccel.

-El kell vinned a mesterhez..-

Köhécselt egyet-kettőt, mire én betakartam és egész éjszaka figyeltem rá. Néha mocorgott és köhögött de végig figyelemmel néztem őt hogy semmi baja ne legyen. És azon is elgondolkodtam hogy ki lehet az a "mester"?

Sziasztok! Tegnap sajnos nem tudtam részt felrakni és ma is úgy tudtam hogy most éppen Budapestről utazunk haza, és gondoltam az úton gyorsan összedobok egy részt de remélem azért hogy nem lett olyan rossz ^^" De nagyon Boldog új évet mindenkinek és sok sikert kívánok mindenkinek a következő évre! ^^
~WarriorMiraculous