Miraculous: The Continue

Egy váratlan találkozás~

" -Tudni akarom ki vagy.- Mondta holt nyugodtan én meg már tiszta ideg voltam, ekkor a talizmánom jelezte az utolsó csíkot és egy éles narancssárga fény világította meg a szűk kis zsákutcát."

Ahogy megéreztem hogy változom vissza, tenyereimet rátetten Farkas szemeire és mögé mentem de még mindig takartam a szemét.

-Kérlek Farkas, nem lehet! Te is tudod..-

Pár másodperc múlva sóhajtott egy aprót majd a fejét lejjebb hajotta.

-Menj... Addig nem fordulok feléd.-

Ő is nagyon jól tudja hogy nem szabad, de opyan mint egy kisgyerek, nem bír magával. Nem tudtam hogy valóban megteszi-e de nem volt mást csinálnom, elengedtem és szaladtam ki a kis utcából. Mikor kiértem visszanéztem a szürkeruhás fiúra és egy kis sóhaj közben sietve elindultam haza.

Farkas szemszöge

Engedtem hogy menjen, nem akarom hogy megharagudjon rám és igaza is van.. Nem is tudom miért csináltam ezt. Mikor már hallottam hogy elfut az utcán, még meg sem fordultam csak felugrottam az előttem lévő ház tetejére és én is hazafelé vetettem az irányt. Amikor hazaértem gondolkodtam ezen az egészen és ismét elkezdett lassan esni a hó. "Halálmadár" miatt az összes hó elolvadt ami tegnap előtt esett de most ismét rákezdett. Vajon most Lucy mit csinálhat?

Lucy szemszöge

Hóesésbe értem haza, őszintén... Örülök ennek, fehérkarácsonyunk lesz. Holnap lesz az utolsó nap a suliban és utána megkezdődik végre a téli szünet.

Másnap

Reggel az ébresztő ébresztett. Gyorsan össze is szedtem magam és elindultam a suliba. Először matek óra várt, aztán pedig francia nyelvtan de hiányzott a tanár és a helyettesítővel össze voltunk vonva a másik osztállyal. Adem rögtön levágódott a mellettünk lévő padba.

-Sziasztok!-

Kedvesen intett nekünk. Aztán Ann szólalt fel.

-Szia! Játszunk "Vagy-vagy"-ot?-

Ademmel kérdően néztünk össze aztán vissza a lányra és egyszerre szólaltunk fel a fiúval.

-Az milyen?-

-Körbe játszunk és aki neked jobbra van mindig attól kérdezel egy "vagy-vagy" kérdést. Adem most te van felém jobbra. Például mit tennél meg jobban? Megennél egy fazékkal az undorító európai menzából vagy egy hónapig inkább éheznél és minden harmadik nap csak pár szelet kenyeret kapnál?-

Azthiszem így már rájöttem a lényegére..

-Hát... Inkább az éhezés.-

Ezen mind a hárman röhögtünk egyet. Ez sokáig így ment és nagyon sok mindent megtudtam Ademről. Például hogy szeret sütni, ez igazán meglepett és még azt is hogy az anyukája divatmodell. Az én édesanyám most szerzett munkát itt és egy bolti eladó lett. Szokott hazahozni egy rakás finom dolgot. Aztán csengettek de mi még játszottunk és Adem kérdezett tőlem.

-Hmm... Mondjuk ha egy régi jó barátod beléd esne vagy egy új srác aki esetleg tetszik akkor kit valasztanál?-

Nem értem ezt miért kérdezi... Ann-el keréken nézünk egymásra aztán elgondolkodom a válaszom ha már megkérdezte..

-Hát.. Azthiszem a régi jó barátot válásztanám.-

Válaszoltam egyszerűen és ő csak mosolygott ezen. Ann pedig a fejét fogta a válaszomra. Most mi van? Csak én nem értem??? Most mi is elkeztünk pakolászni mert csak három óránk volt megtartva és elindultunk haza. Természetesen Ann ismét azzal zaklatott hogy most miért mondtam ezt szerencsétlen srácnak, de nem igazán érdekelt és inkább siettem haza.

Adem szemszöge

-Ha Ademként nem szeret...-

Hazafelé a könnyeimmel küszködve néztem rá a karkötőmre.

-...akkor majd Farkasként fog.-

Tovább bámultam a talizmánomat és gondoltam hogy követem Lucyt titokban hogy megtudjam hol lakik.

-Szerezd meg azt a lányt!-

Szólt nekem Wassel biztatóan a pulcsim zsebéből. Én csak egy magabiztos mosollyal válaszoltam és követtem tovább a lányt. Nem is olyan messze lakik a sulitól.. Ez után én is hazasiettem és ledobtam a táskámat aztán hirtelen eszembe jutott egy kérdés.

-Wassel?.. Nekem mi a különleges szuperképességem?-

Néztem kérdően a kwamira.

-A farkasüvöltés.. Néhány pillanatra képes megzavarni az ellenfeledet, viszont mindenképpen szólj Tigrisnek is hogy ilyenkor mindig erősen fogja be a fülét.-

Ez tetszik. Bólintottam a kis lény felé és felemeltem a karomat.

-Wassel, bundát fel!-

És máris Farkasként suhantam ki az ablakomon egészen Lucyék házához. Hallottam ahogy megint Annel veszekednek. Gyakran veszekednek mégis egész jó barátok, én ezt bem értem. Valószínűleg hogy ideges, legalább lesz valami amivel meg tudom magyarázni hogy miért mentem el hozzá. Amikor bekopogtam az ablakon ő majdnem szívrohamot kapott amikor meglátott és kinyitotta az ablakot.

-Farkas?.. Mit keresel itt?-

Már most láttam rajta hogy el van pirulva és ezen csak mosolyogtam.

-Nem hagyhatom hogy Párizs legkeményebb csajszija akumát kapjon..-

Még rá is kacsintottam és odébb állt az ablakból hogy beljebb engedjen.

-Ez igazán figyelmes tőled...-

Édesen kuncogott.

-A szüleim most egy fél órára nincsenek itt, addig kérlek segíts megnyugtatni, hősies Farkas!-

A mondat második részét kicsit színpadiasan és drámaian adta elő, erre én csak felröhögtem.

-Sóhajod számomra parancs!-

Széles mosollyal meghajoltam előtte és ő is elröhögte magát.

-Szeretsz gépen játszani? Tegnap este volt akkora idegzetem hogy végre összerakjam..-

Hallatszott a hangján hogy büszke magára emiatt.

-Igen, szeretek játszani..-

Mondtam neki kedvesen majd kiválasztottuk a kedvenc játékunkat, ami hihetetlen, de ugyanazt szerettük és játszottunk, nevetgéltünk, és poénkodtunk amíg Lucy szülei haza nem értek. Máris felálltam az asztaltól majd az ablakhoz siettem.

-Remélem hogy sikerült megnyugodni..-

Elmosolyodtam mire ő ismét játékosan túljátszva a dolgot a kezét a homlokára tette.

-Oh.. én hősöm, csakis ő képes engem megnyugtatni!-

Ezen mind a ketten röhögtünk és odajött hozzám hogy elköszönjön tőlem. Tengerkék szemei az enyémet figyelték és puha ajkai egyszerűen vonzottak... Nem tudtam ellenállni. Hiába alig ismertem, karjaimmal körbefontam a derekát és magamhoz húztam, erre ő paradicsom vörös lett és lassan megtörtént az, amit már azóta várok amióta megláttam őt. Lassan megcsókoltam és meglepettségemre ő visszacsókolt.

!PÁR NAP PIHENŐ!

oppáka. Ki tudja mi lesz ebből :D

Na de... Most egy napot késtem, köszönöm szépen drága édes iskola de itt a téli szünet és már több időm lesz és jönnek a rész áradatok. Viszont most 24.-ig nem tudok részt felrakni, mert a karácsonyi különkiadás részt kezdem el gyártani. Karácsonykor találkozunk!

Puszi mindenkinek! ~WarriorMiraculous