3.

1K 55 4
                                    

  Az iskola mindig hemzseg furábbnál furább diákokkal. A felsőévesek pedig azt hiszik, hogy ők a mindenhatóak, úgyhogy néha elütnek egy-egy gólyát. Nyilvánvalóan velem is megtörtént, kivel mással, ha nem velem? Azóta próbálom nagyívben elkerülni a végzősöket, ami eddig sikerült. Dinahval az alsó folyóson elváltak útjaink és máris gyomorideggel haladtam tovább az osztályom fele.  

  Mikor megragadtam a kilincset, lábaim reszketni kezdtek, a szívem a torkomban dobogott. Minden egyes reggel ez játszódott le bennem. Túlságosan foglalkoztat mások véleménye és félek az osztálytársaimtól.. 

Erőt vettem magamon és a Dinahval való beszélgetésre gondoltam. Muszáj volt leszarnom a véleményüket, mert ez így nem volt helyzet. Vettem egy mély levegőt és magabiztosan beléptem az osztályba. Kihúztam magam és tekintetem előre szegeztem, nem néztem senkire, csak elegánsan leültem a helyemre.

"Nézzétek csak! A béna Cabello megérkezett." kezdett nevetésbe Ryan és az osztály többi tagja is bekapcsolódott.
Nem néztem rájuk egy pillanatra sem, a telefonomon lévő tumblrrel foglalkoztam és próbáltam úgy tenni, mintha hidegen hagyna az egész. Rosszul esett, de rájöttem, hogy a nagy semmin nevettek és ettől még magabiztosabb lettem.

Köhögtem kettőt, amit Ryan észrevett, majd újra alázni kezdett:
"Mi van, Cabello, megártott a cigi? Nem ilyen béna kislányoknak való" -mondta nyálasan és elkezdett ő is köhögni, hogy mégjobban lejárasson.

Tudtam, hogy most telt be a pohár és visszavágtam:

"Mi van, anyádék nem adnak neked cigit, hogy csak szivarcsikkre jut? Kicsit arrébb rontsd a levegőt, mert a füst neked is megárthat." -vontam meg a vállam.

Ryan felhúzta mindkét szemöldökét és meglepődötten nézett rám. Nem volt nagy beszólás, de meglepődöttségében köpni-nyelni nem tudott. Az osztály kinevette őt és pár fiú egy "húúú" kíséretében megjegyezte, hogy "oooh Cabello beoltotta", "szegény kisfiú".

Miután kiélveztem, hogy végre nem engem oltogattak, visszatértem a telefonom társaságához. Bejött az osztályfőnök és megkezdődött az óra. Ryan folyamatosan szúrós pillantásokat vetett rám az osztály másik feléből. Az osztályfőnökúr elkezdte összesíteni, hogy eddig hogyan halad az osztályunk, a jegyeink és az osztályközösségünk .A gondolataimban úszkáltam, mert egyáltalán nem érdekelt az oszim hegyibeszéde. Büszkeség töltött el, hogy nem hagytam magam és rájöttem, hogy nem is olyan nehéz. A gondolataimból az osztályfőnök és a nevem megemlítése zökkentett ki.

"Ki szeretném emelni Camila Cabellót, hogy ezalatt az iskolai idő alatt kitűnő tanuló maradt, és rendszeresen részt vett az iskolai rendezvényeken." -mosolygott a tanár, mire Ryan bekiabált, hogy "lúzer". Nem is vártam kevesebbet tőle.

Óra után a tornaterem hátához mentünk Dinahval. Az a hely volt a cigisek helye, és nemcsak. Minden menő diák ott töltötte a szüneteit.. én nem illettem oda, de mivel Dinah barátnője voltam mindig vitt magával. A terem hátánál közvetlenül állt a bekerített kosárpálya. Az épület bal sarkában egy csapat dohányzó fiatal állt, a lelátó meg teli volt stílusosabbnál stílusosabb lányokkal. Dinah barátikörével a lelátó alsó felén foglaltunk helyet és meglepő módon az átlagosnál többet beszéltem velük.

Dinah kapott egy sms-t miszerint egyik tanár hívatja. "Most bemegyek, de biztos hamar elintézem, szóval várj meg itt." -mondta, mire csak bólintottam egyet és ő mosolyogva elindult az iskola óriási bejárata fele. Elmentem a társaságtól és úgy döntöttem, hogy a terem falának dőlve nyomom a telefonom. Éljen a szociális élet!

Pár perc múlva egy kéz erős szorítását éreztem a vállamon, mire megfordultam. Ryan volt az és a társasága. 

"Na ide figyelj Cabello! -szorította össze a fogait és jó közel hajolt hozzám - "Te engem nem szégyeníthetsz meg mások előtt, értve vagyok? Ma sikerült, de egy ilyen semmirekellő nem fog sokra jutni. Tudod.. " -vigyorodott el gúnyosan- "Nem lenne jó, ha az osztályfőnök megtudná, hogy a kis kitűnő álszent, diák délutánonként itt cigizik a kosárpályánál.. " -nevetett. 

When you go (Camren) / Befejezett /Onde histórias criam vida. Descubra agora