When you go (Camren) / Befejezett /

12.

"Camz! Nem szeretek kergetőzőset játszani." állt meg mellettem lihegve Lauren.

"Azt hittem nem fogsz utánam jönni..." mondtam halkan, mire megfogta a kezem. 
"Eddig  miért nem meséltél erről a Lucyról? És miért viselkedik ilyen feltűnően? Esküszöm nagyon kiakasztott."

"Shh." csitított le. "Hiányoztál." mosolygott majd közelebb lépett.

Finoman megfogta a derekam majd magához húzott, úgy hogy a testünk összeért. A pillangóim újra megvadultak és a szívem majd kiugrott a mellkasomból.
 Ránézett a számra, aztán a szemembe, majd megcsókolt. Először lassan, majd a nyelvével is mélyítette a csókot. A keze a hajamba vándorolt, mire belemosolyogtam a csókba. Lauren kuncogott egyet, majd megharapta az alsó ajkam.

"Hú..." fújtam ki a levegőmet ámulattal.

"Hú bizony." mosolygott Lauren elégetetten, majd megfogta a kezem. 

"Te is hiányoztál." mondtam mosolyogva, majd nyomtam egy gyors puszit a szájára. "Ja és utállak." Nevettem.

"Dehogy utálsz. Mindennél jobban imádsz. Ne is próbáld tagadni."
Nézett rám ravaszul azokkal a gyönyörű szemeivel.

"Hahaha, nagyon vicces vagy. Csak kár hogy meghalnál, ha leesnél az egodról az iq-dra. " kacsintottam rá, mire kitört belőle a röhögés, olyannyira, hogy a végén már a hasát fogta és levegőért kapkodott.

"Na ez annyira szar volt, hogy jó volt." Röhögött tovább. "Ugye tudod, hogy én vagyok az egyik legjobb tanuló?"

"Jólvannaaaaaa" néztem rá mérgesen "nem tudtam jobbat kitalálni."

"Béna vagy Cabello, de a legaranyosabb béna." Nevetett, majd újra megcsókolt. "Most pedig eljössz velem kávézni és te ehetsz pizzát, vagy veszek neked banánt, aztán megbeszélünk mindent." simogatta meg az arcom és elindult maga után húzva.

"De Lauren, nem hoztam magammal semmi pénzt."

"A barátnőm vagy, ezt most meg sem hallottam."

"Jó, de igazán nem kell rám költened." Sütöttem le mellete a fejem, mire mégjobban megszorította a kezem.

"Tudod, fél nyáron dolgoztam, szóval azért van pénzem, hogy elköltsem, arra amire- " fordult felém "vagy akire akarom.

"Dolgoztál? Túl sok dologról maradtam le."
Végülis Lauren mindig ilyen volt: magának kereste a pénzt és okosan költötte, mivel szégyellte a szüleitől kérni. Mindig azon az elven volt, hogy ha akar valamit, azt megszerzi ő a saját erejéből.

"Majd mindent a kávézónál." Kacsintott.

"Mindent? Lucyról is fogsz beszélni?" Kérdeztem egy picit félve a választól, attól, hogy esetleg megint titkolózni fog.

"Persze, nem kell félned Camz. Ő csak egy jó barát, legalább is az én részemről. Csakis téged szeretlek. Ezért is akadtam úgy ki a telefonban, mikor valahogy sikerült felhívnod." Mondta, majd félrenézett. "Bánom, hogy nem hagytalak elmagyarázni, csak tudod megijedtem, és... talán mérges is voltam. De csak féltem."

Pár perc séta után a kávézóhoz értünk, ahol a mellette lévő gyorskajáldából Lauren rendelt nekem egy adag sültkrumplit és ő csak egy kávét fogyasztott.
Beszéltünk a történtekről, anyáról, a tilalomról, kettőnkről és úgy éreztem, mintha minden bepótolódott volna. Nem voltam már mérges, sem féltékeny.
Lauren azt az ötletet dobta fel, hogy mi lenne akkor, ha ketten beszélnénk anyával, esetleg Clara is segítene nekünk, mivel ő támogatja Laurent mindenben és elfogadja. Bár eleinte nem vette jónéven, hogy a lánya biszexuális, mégis mostanra teljes mértékben elfogadja.
Mindig azt hittem, hogy anya is ilyen, de az utóbbi hónapokban sajnos csalódás kellett érjen. Vagy csak még nem dolgozta fel teljesen.