Szerelem első látásra {Yaoi, befejezett }

-14-

~Lucas szemszöge~

Lassan kinyítottam szemem és megpillantottam a mellkasamon szuszogó Akiyát. Arcát teljesen belémfurta. Nyugodtan, szabályosan veszi a levegőt. Már teljesen elfeküdtem magam, de nincs szívem felébreszteni. Szőkés hajtincsei belelógnak szemébe.

Unalmamban elkezdek az egyik tincsel játszani, majd arcát kezdem simogatni. Egy kisebbet morog, majd kinyította álmos szemeit. Amint megpillantott engem, elmosolyodott.

-Szép jó reggelt Akiya- mosolyogtam rá. -Hogy aludtál? ~

-Jó reggelt.. áhh... jól- feltáplászkodott majd egy puszit nyomott orromra.

Én is felültem és segítettem Akiyának kivenni szeméből tincseit. Nyúztozkodott, majd próbált valahogy felállni a kényelmes ágyból. De én nem engedtem neki, visszarántottam.
Átöleltem csípőjénél és szorosan magamhoz öleltem. Nagyon jól esett a közelsége, illata és a belőle áradó melegség.

-L-Lucas vasárnap van.. még le kell fürödnöm és tanulnom is kéne - mocorgott kezeim közt.

-Akkor én is veled jövök fürdeni ~
És segítek a tanulásban -
mondtam és könnyítettem szorításomon. Akiya füléig vörös lett, egy picit még hozzám bújt, majd megfokta kezem és a fürdő fele indultunk. Becsuktam magunk után az ajtót, majd felkaptam ölembe és beálltam a zuhanyzóba. Akiya rögtön összekulcsolta lábait csípőmnél és kezeit nyakamnál.

Egyik kezemell tartottam pihe könnyű testét, a másikkal elkezdtem folyatni a meleg vizet. Majd fejét az enyémhez nyomta és megcsókolt. Imádom a kis puha párnácskáit. Nem tudok betelni velük. Kivételesen most Akiya kért belépést számba, persze egyből engettem neki. Nem is gondoltam eddig hogy Akiya ilyen jól tud csókolni.

Ezt a kis jelenetet még legalább háromszor eljátszottuk, majd elálítottam a vizet és ölemben vele kimentem. Leraktam az ágyára majd hoztam egy törölközőt és elkezdtem megszárítani. Akiya folyamatosan elfordította fejét, hogy ne lássam a pírt az arcán. Amikor már mind a ketten szárazak voltunk, felöltöztünk, majd oda ültünk asztalához és elkezdtünk tanulni.

Nagyjából 2 órán át tanultunk. Amikor végre készen lettünk, aztán lementünk a földszintre.
Benéztem hűtőlyébe, de nem volt semmi ehető. Ez eléggé szomorú.

-Akiya hogy-hogy nincs semmi a hűtődben ? - kérdeztem kiváncsian, mire Akiya csak egy nagyot sóhajtott.

-Háát.. az úgy van... hmmm .. szóval a szüleim már nagyon rég nem jöttek haza és így tudod magamnak kell mindent megcsinálnom... és a munka helyemen nem kapok sok pénzt, mert csak rész munkaidős vagyok és csak hétvégén tudok menni. És abból a kevés pénzből is amit kapok azt a sulira költöm. - lehajtotta fejét és elkezdett felém jönni.

Fejét belém furta majd nagy levegőket vett hogy ne kezdjen el sírni. Én rögtön átkaroltam, majd egy puszit nyomtam fejére. Segíteni akarok Akiyán. Nekünk elég sok pénzünk van, majd kisegítem őt.

-Nem akarsz valami filmet nézni? - próbáltam terelni a témát.

-De..- mondtam majd letörölte a könnycseppeket. Elindultunk a kanapé fele ami előtt egy Tv állt.
Leültem a kanapéra, majd Akiya szorosan mellém. Rádölt vállamra, mire egy kisebb puszit attam fejére.
Bekapcsoltam a Tv-t és a legelső csatornánál ott is hagytam.
Valami elég hülyeség ment, azt hiszem az a neve hogy "Észbontók". Szerencsére Akiyának ettől jobb kedve lett.

-Akiya mindjárt vissza jövök, csak elmegyek a boltba.- mondtam miközben felálltam és felvettem kabátomat.

-Rendben. Siess- mondta szomorkás hangon.

~Akiya szemszöge~
Lucas felvette kabátját és kiment az ajtón. Szomorú lettem. Nem akarom hogy sokáig oda legyen. Érezni akarom a közelségét. Holnap suli... nem tudom hogyan tettessük azt hogy nem vagyunk együtt, mert ha csak egy kicsit is közel jön, elvörösödöm. Ezen az ront még jobban hogy előttem ül...

Bár mondjuk engem nem zavar ha tudnak rólunk, csam azt nem akarom hogy ez a dolog miatt esetleg Lucasnak leessen a 'menősége'.
Na mind1 ezt majd később megbeszéljük. Most itt van és kész. Volt egy csodálatos közös esténk és 'romantikus' fürdözésünk, már most tisztárra olyanok vagyunk mint egy házaspár....

Körülbelül 1 óra múlva visszatért Lucas. Boldogan rohantam elé amikor bejött az ajtón. Mind a két keze tele volt egy csomó szagyorral. Segítettem neki, majd neki állt az ebéd főzésének.
Én csöndben ültem előtte és néztem.
Olyan mint egy kis házi asszony.
Imádom. Bárcsak örökké együtt lehetnénk...

Sziasztok :3
Bocsánat megint ezért az unalmas részért :/ de nem jutott jobb az eszembe, de írni meg volt kedvem :(
Holnapra tervezem a kövi részt ✌