/Hazug/ *

26 3 0
                                    

Hiába minden szó, mi engem dícsér,
itt minden tény magáért beszél.
Jobbról,balról jön az udvariasság.
Holott nekem egy kell: az igazság.

Minden szó egy égő parázs,
minden arc egy rejett palást.
Torz nékem itt minden tükör.
A hazugság kínja mindjárt megöl.

Eső testem többé nem mossa.
Rajtam marad a múlt mocska.
Négykézláb kúszva földön,
úgy feladnám most rögtön

Beborít a szürke homály.
Minden porcikám úgy fáj.
"Fel kell állni most vagy soha!
Ne légy már olyan tétova!"

S ez a hang felsegít, tovább kisér
Élek ugyan, de vajon miért...

Búval megáldvaWhere stories live. Discover now