A feltörő emlékek csupán hegekkel vonszolják az emberi lényt.
Mégse gyújtanak benne reményfényt.
A fény kigyúl,és a lélek lángba borul.
Míg emberi,nemes lény tátongva lép.
Büszke,s nemes vitéz épp oly sebekkel lépkedvén barangol e ismeretlen,reménytveszett világ felé.
A fák susognak,zordan,s csendesen.
Kop kop ,léptek zaja töri meg e kísérteties csendet.
Vajon ki lehet az?
Ó,tudom én:a kísérteties halál.
Őszintén?
Fogalmam sincsen mi ez...😂
KAMU SEDANG MEMBACA
Búval megáldva
PuisiA *-al jelölteket még én is jónak találom. Sziasztok!Ez mind az én kicsi fejemből pattant ki.Itt verseket olvashattok,amiket leginkább borúsabb napjaimban alkottam meg.Néhol a verslábak akadoznak,de nekem így tetszenek.Remélem élvezettel fogjátok ol...
