Az orvos azt mondta, hogy hamarabb levehetem a gipszet a lábamról, mert különösen gyorsan gyógyult és nagyon vigyáztam rá. Így a fiúk amikor meglátták, hogy úgy jöttem egyik nap hozzájuk, hogy végre nem volt nálam mankó, boldogan tapsikoltak.
- Maynek két lába van! - röhögött fel Jimin.
- Idióta! - korholta le Yoongi. - Ezt úgy mondod, mintha eddig nem annyi lett volna.
- De az egyiket nem használta, amit levontunk a lábak számából. - nevetett Jungkook, mire bólintott Jin.
- Az egy dolog. De attól még a lába.
- Ezt meg kell ünnepelni, hogy mindkét lába épp! - tapsikolt Jungkook.
- Vidámpark? - kérdezte V, mire felcsillant a szemem.
- Egyértelműen. Nagyon szeretem a vidámparkokat! - kezdtem el egy helyben ugrálni, mire V is csatlakozott és egymás kezét fogva kezdtünk el körbe-körbe ugrálni, mint valami kisgyerek.
Jungkook pov.
May nagyon felpörgött az ötlettől, így azt választottuk. Bár nem voltam képes végignézni, ahogy ketten ölelgetve egymást ugráltak.
Inkább a mellettem álló Jimint néztem addig, aki persze vigyorogva figyelte a párt. Vagyis a leendő párt. Mert amióta kibékültek, össze vannak nőve. Én újra csak az a laza haver vagyok, mint mondjuk Jin, Rapmon vagy Jimin. A moziba még például el sem mentünk.
- Mi a gond, maknae? - lökött meg gyengéden Jimin, mire felé kaptam a tekintetem.
- Tessék?
- Olyan keservesen néztél. - mondta lekonyított szájjal, mire egy mosolyt csaltam arcomra.
- Ja, semmi. Csak kicsit fáradt vagyok, de amúgy semmi bajom. - mosolyogtam, mire bólintott, bár nem tűnt úgy, mintha elhitte volna.
- Akkor hazamegyek, kicsit rendbe szedem magam, utána mehetünk! - ujjongott, mire V nevetve megforgatta.
- Menj csak. - mondta, mire az bólintott, intett nekünk, majd már ment is a cipőjét felvenni. - De csak velünk. Majd megvárunk.
- Rendben! - hallatszott hangján az izgatottság. Egyből mosoly csúszott a számra. De az zavart, hogy V is elmosolyodott.
A kocsiba szállva May mellett ültem, másik oldalamon pedig Rapmonster Hyung ült. Persze May mellett V volt és épp mondott neki valami aranyosat, amitől egyből elpirult, majd karon csapta.
Inkább kinéztem a tájon és próbáltam belenyugodni, hogy nem tetszhet nekem. Mert túl jó sínen halad az, amit elterveztünk. Hogy nézne már ki, ha pont miattam szakadna meg a terv?
Bementünk a házába és addig körbe-körbe járkáltam a képek között, hogy felismerjem, ki-ki az. Rapmon és Jin Sugával együtt ültek (a két előbbi illedelmesen, míg az utóbbi majdnem elaludt), V felszaladt a lépcsőn és le, ezzel nyugtatva magát, Hobi és Jimin pedig mintha otthon lennének, kinyitották a hűtőt és kerestek benne valami olyan kaját, ami jó útravalónak.
- Kész vagyok. Így oké? - lépkedett le a lépcsőn. Elállt a lélegzetem.
Haja ki volt engedve, egy farmer rövidnadrág volt rajta, és elől hanyagul betűrve a fehér pólója. Persze oldalára volt kötve egy fekete póló, aminek biztos, hogy az egyik tag volt ráírva a hátára, de nem olvastam el. Elfelejtettem.
Szandált is viselt és vitt magával egy kisebb táskát, abba rakva néhány dolgát, mint pl. a telefonját, vagy a pénztárcáját.
- Szerintem jó. - mosolyogtam rá, mire ő visszamosolygott.
KAMU SEDANG MEMBACA
Apró mosoly (BTS ff)~BEFEJEZETT
Fiksi PenggemarMay Turner egy amerikai lány, aki boldogan éli életét. Minden tökéletes. Sok barátja van, jó jegyek... Ám szülei elhatározzák, hogy elköltöznek Koreába. Így a lány élete fenekestől felfordul és olyan dolgok történnek vele, ami Amerikában még nem vo...