28. rész

324 27 8
                                    

Nem tudom mennyi lehetett az idő, mikor Jin kivágta a szobaajtónkat és ébresztőt fújt. Még hajnali háromkor Minhee visítozását kellett hallgatnom, és hulla fáradt vagyok. Csak aludni akartam és egész nap lustálkodni. Persze ez egy megvalósíthatatlan álom volt, ugyanis Jin addig nem távozott, míg el nem kezdtünk készülődni.
- Jin, el ne képzeld, hogy elkezdünk előtted öltözni! Hidd el nem fogunk visszaaludni, szóval legyél szíves kifáradni a szobából, hogy eltudjunk készülni! - magyaráztam ingerülten, közben az említettet pateroltam ki a szobából. Hihetetlen ez a gyerek. Mielőtt egy szót is szólhatott volna, rávágtam az ajtót és kulcsra zártam azt. Idegesen fújtam ki a levegőt és indultam el készülőni. Minhee befoglalta a fürdőt, míg én azon gondolkodtam, hogy mit vegyek fel. Kinézve az ablakon, láttam, hogy süt a nap. Már tavasz volt, de mégis elfért még egy mellény vagy vékony kabát. Végül egy fekete, térdnél szaggatott, szűkszárú farmert, egy fekete vékony fölsőt és egy szintén fekete bőrdzsekit vettem fel. Mivel volt egy olyan sejtésem, hogy a srácok az egész várost körbe fogják jártatni velünk, ezért elvetettem az ötletet, hogy magassarkút vegyek fel. Maradtam inkább a fekete converse cipőmnél. Amint Minhee kijött a fürdőből, azonnal birtokba vettem a helyiséget. Gyorsan kivasaltam a hajam, majd laza lófarokba kötöttem. Egyszerű sminkél maradtam, szóval szempillaspirál és alapozó. Amúgy sem voltam az a nagy sminkelős lány. Ha már ronda vagyok, legyek természetesen ronda.
Miután elkészültünk, átmentünk Jimin-ék szobájába, ugyanis mindenki ott gyülekezett.
- Végre megérkeztetek! - lépett elém barátom és egy lágy csókot lehelt ajkaimra - Hiányoztál!
- Te is nekem! - mosolyogtam és megöleltem
- Na, most, hogy mindenki itt van, talán el is imdulhatnánk! - csapta össze tenyerét Jin

A napunk röviden annyiból állt, hogy elindultunk várostnézni. Fél úton feltűnt Jimin-nek, hogy valaki hiányzik. V nem volt velünk, ott hagytuk a szállodába. Szaladtunk vissza érte. Tae kiverte a balhét, hogy hogy hagyhattuk ott, mire Jin a fejéhez vágta, hogy a hülyéket mindig elfelejtik. Na, itt egy kisebb vita alakult ki, amibe én is bele lettem vonva, mint igazságtevő. Végül az egész vitának Rap Monster vetett véget és békítette ki a két jó madarat. Végre elindulhattunk a városnézésre, de ismét akadt egy kis galiba. Jin, a nagy bölcs és okoskodó legidősebb, a hotelba hagyta a tárcáját. Na igen. Újra vissza kellett fordulnunk, de még a hotelba leszögeztem ezeknek az idiótáknak, hogy nem érdekel mit felejtenek itt mégegyszer, nem jövök vissza. Szerencsére nem kellett vissza mennünk semmiért és senkiért. Békésen körbe tudtuk járni a várost, csináltunk képeket, Bangtan Bomb videókat és szuveníreket is vettünk.

- Fél év múlva -

Az elmúlt félévben sok minden történt velünk. Én és Minhee legjobb barátok lettünk, J-Hope barátunk pedig meghódította a lányt. Négy teljes hónapja alkotnak egy párt. Alicia, a húgom el látogatott hozzánk, nagy meglepődöttségemre törte a koreait. Hivatalosan is hozzánk költözött, aminek nem csak én, de Rap Monster is nagyon örült. Bár egyikőjük sem vallja be, de látszik rajtuk, hogy vonzódnak egymáshoz.
Találkoztam a valódi szüleimmel, akik elmagyarázták, hogy miért adtak árvaháházba. Ne menjünk ebbe bele. Nehezen, de megbocsájtottam nekik, így Jimin-nel elég sűrűn meglátogatjuk őket. Persze nevelő szüleimet sem felejtettem el, velük is mindennap beszélek.
Suga-val a kapcsolatom egyszerűen fényűző. Mindig meglep valamivel. Vacsora, virág, ékszerek stb. Egyszerűen mesésen érzem magam vele és tudom, hogy a kapcsolatunk az örökkévalóságig fog tartani. Mi összetartozunk.

Ez is egy szokásos nap volt. A srácoknak pihenőjük van a tegnapi koncert után. Semmi próba, semmi fan találkozó. Semmi, csak egész napos lazulás. Jut eszembe, Minhee is hozzánk költözött, szóval hét fiú és három lány uralja a házat. Ne kérdezzétek hogy engedték meg a szülei a költözést. Még mi sem tudjuk.
Szóval, mindenki a szokásos pihenő napi tennivalóját csinálja. A nappaliban gubbasztunk, azon gondolkodva, mégis mit kellene csinálnunk.
- Ez annyira unalmas! - nyöszörgött Alicia
- Soha nem szoktunk unatkozni! - sóhajtottam
- Felelsz vagy merszezzünk! - szólt Hope
Mindannyian bólintottunk, majd a hatalmas nappali közepén egy nagy körbe ültünk. Hoztam be egy üres üveget, majd kezdtük. Taehyung pörgetett és Jimin-nél állt meg.
- Felelsz vagy mersz?
- Merek! - húzta ki magát büszkén
- Rendben, akkor menj ki az út közepére és kiabáld torkod szakadtából, hogy "Egy hete nem fürödtem!" - vigyorgott Tae
- Hallod TaeTae, gondolhatnál az én hírnevemre is! - röhögtem
Jimin feláltt, majd kiment az út közepére. Közbe Hoseok hozta a kamerát is és kamerázni kezdett, közben kommentálta a történéseket. Volt amikor minket is vett. Jimin elüvöltötte magát, mire még választ is kapott.
- Érezzük! - egy idős hölgy kiabált ki a szemben levő házól. Jimin sértődötten trappolt be a házba, mi pedig még mindig az ajóba szakadtunk a röhögéstől.

Játszottunk legalább egy óráig még, mikor mindenki megunta. Jobbnál jobb szivatások jöttek. Jungkook Jin-nek olyan löttyöt kotyvasztott mikor mert, hogy azóta is a budin ül szegény srác.
- Jin, jól vagy? - kopogtattam be hozzá
- Soha jobban, csak már a picsám ki van! - kaptam meg a gyors választ. Alig bírtam visszatartani a nevetést. - Hallom, hogy kuncogsz Park Yoora! Ne kuncogj a nyomoromon! Ez nem vicces! Inkább sajnálnod kéne!
- Persze Jin, nagyon sajnállak! - a végén már majdnem kibukott belőlem a nevetés, így azonnal a számra tapasztottam a kezem és beszaladtam a szobámba. Yoongi az ágyon fekve, ölében a laptopja, fején egy fülhallgatóval dolgozott valamin. Észre sem vette, hogy bejöttem, csak mikor ráugrottam az ágyra.
- Mi az, már észre sem veszed az asszonyt? - viccelődtem
- Bocsi kicsim, nem hallottam mikor bejöttél! - tette félre előbbi munkáját és az ölébe húzott - Jól vagy? Annyira sápadtnak tűnsz!
- Ami azt illeti, kicsit émelygek. Lehet a budiból áradó, Jin szag miatt. - nevettem. Igazság szerint már egy hete szédülök és gyakran van hányingerem is. Ez most sincs másépp, viszont most a mai kajám vissza is kívánkozott. Hiper sebességgel száguldottam a lenti mosdóba kiadni magamból mindent.
- Kicsim, jól vagy? - hallottam kintől Suga hangját
- Húgi, mi van veled? - ismertem Meg Jimin hangját is
- Ti idióták, menjünk már be! - rikkantott fel Minhee is, majd kivágta az ajtót és betrappolt Ali-val az élen
- Jól vagyok, nyugi! - öblítettem ki a szám - Biztos összeszedtem valami hülye vírust.
- Kísérjétek fel a szobájába, mindjárt itt az orvos! - mondta Mon. Hiába ellenkeztem, muszáj volt felmennem a szobába és befeküdni az ágyba. Pár perc múlva már az orvos is megérkezett és vizsgálni kezdett. Mindenki körülállta az ágyat és csendben figyelték a történéseket.
- Mi bajom van doktor úr? - kérdeztem
- Gratulálok, anyuka lesz!

The End.

Brother [BTS Fanfiction]Where stories live. Discover now