Eleonóra

12.

Nagyon nehéz volt az érettségi tételekre összpontosítanom, miközben Edmond után vágyakoztam. Nálunk már nem is tudtunk találkozni, mert közben anyát haza hozták nagyiék, és apáék is meg-meglátogattak bennünket. Apa persze agyba-főbe támogatott, hogy tanuljak, szerezzek jó jegyeket érettségin, úgyhogy ha bármire szükségem van, csak szóljak, ők Noémival mindent elintéznek, a bevásárlást is. Heti kétszer járt hozzánk egy takarítónő. Régen is volt segítőnk, most is. Apa fizette, mint nagyon sok mást. Minden megvolt ahhoz, hogy mással se foglalkozzak, csak a tanulással... Ám, engem inkább kiborított, hogy itt vannak a szüleim körülöttem és halvány gőzöm sincs, hogyan találkozzak Edmonddal. A biztosítékot még az is kiverte nálam, hogy Edmond a facebook oldalára feltöltött egy pár képet arról, hogyan töltötte a hétvégét a lányaival. Mi tagadás, nagyon szép két kislánya volt, akik tele szájjal mosolyogtak a képeken apjukba csimpaszkodva. Látható volt, hogy nagyon szeretik Edmondot és ő is őket. A lányok nevét is megtudtam: Jázmin és Lilla. Később Edmond rám írt a facen és fel is hívott mobilon, így valamelyest megnyugodtam, hogy fontos vagyok a számára és érdeklem őt. Minden bánatomat Szilvivel osztottam meg.

- Őrület vagy Nóri, már megint az idős pasiddal! - mondta egyik délután a telefonba. Ő hívott fel és kérdezte, hogy megy nekem a tanulás, mert ő kínlódik és szenved, de azért persze tanul. Szükségünk volt egymás támogatására. - Milyen vele?

- Nagyon jó! Fantasztikus pasi! Odáig vagyok érte - áradoztam Edmondról. - Na, és te meg az Ottó?

Ottó Szilvi szerelme volt, mert végre Szilvinek is lett szerelmi élete. Nála is friss volt még ez a kapcsolat. Akkor, amikor Edmond nálam vacsorázott, Szilvi egyedül ment szórakozni, és akkor jött össze Ottóval. A fiú, mert nekem Edmondhoz képest az volt, autószerelő volt és két évvel volt idősebb tőlünk. Szilvi ellentéte volt külsőben: magas, nyurga, szemüveges srác volt, szőke kefe hajjal. Szilvi jó, ha a hónaljáig ért, de egyelőre nagyon jól kijöttek egymással. Én örültem neki, hogy végre a barátnőmnek is van egy olyan kapcsolata, ahol a másik fél komolyan veszi, udvarol neki és nem csak kihasználja, hanem szereti is. Persze, azért is támogattam ezt a kapcsolatot, mert így végre barátnőm lenyugodott, nem féltékenykedett és irigykedett rám többé. Újra nagyon jól kijöttünk egymással, nem voltak súrlódások közöttünk. 

- Á, nagyon hiányzik. Majd meg halok utána, de anya azt mondta, hogy most nem mehetek sehová, tanulnom kell, mert az érettségi nagyon fontos, jó lenne, ha nem baltáznám el - válaszolta fanyarul Szilvi. - Persze, igaza van, anyának, tudom én is, de....annyira hiányzik Ottó. Beszélünk telefonon, mert minden nap felhív, és azért néha esténként elmegyünk ide-oda, de én legszívesebben állandóan vele lennék!

- Meg tudlak érteni - mondtam.

- Anyukádék tudnak Edmondról? - váltott témát Szilvi.

- Nem, egyelőre nem - feleltem az igazságnak megfelelően. - Nem akarom, hogy bele avatkozzanak úgy, mint régen. 

Endre nevét nem mondtam ki, de Szilvi pontosan tudta, miről beszélek. 

- Most vigyázol, ugye? - kérdezte aggodalmasan barátnőm, ami nagyon meghatott.

- Persze, vigyázunk - nyugtattam meg, de nem említettem neki, hogy amikor Endmonddal szeretkeztem a konyhában, eszembe sem jutott a védekezés. Ha Edmond nem húzza ki időben a férfiasságát, akkor lehet, hogy most megint terhes lennék. 

Amikor Edmonddal már nem bírtuk tovább, akkor találkozgattunk, elmentünk egy kicsit szórakozni, majd vagy a kocsijában, vagy nála szeretkeztünk. Szerettem volna nála aludni, de haza kellett mennem, mert egyrészt anya egyedül volt otthon, más részt, nem akartam, hogy kellemetlen kérdésekre kelljen válaszolnom reggel, amikor haza megyek, hogy hol jártam, mit csináltam.