Múlt IX

15 4 0
                                    

*Day szemszöge*

Én mint vezetö. Vicces nem? Valahogy fura.

-Day gyere már!-kiált nekem Color. Most megyünk egy erdös részre letesztelni, hogy Whait jól választotta-e ki a csapatok vezêreit.

-Kedves Ifjoncaim! Most jön egy teszt. Vegyétek át a paintball felszerelést.-in nekünk, mire mi felvesszük az összes cuccot.-A cél az, hogy megkell szerezni az ellenfél zászlóját úgy, hogy ne találjon el a lövedék. Értelem szerüen, ha fej, has, vagy sziven találnak automatikusan kikell állni. Ha kar láb vagy máshol találnak el lehet folytatni a játékot, de a végén pont levonás jár. Egy-egy csapat fog játszani egymás ellen, különbözö helyszineket. Elsö két csapat az Omega és a AoA lesz. A gyöztesek kerülnek tovább. A kêt csapatna sok szerencsét a többieknek meg jó nézelödést. Kezdödjön a Szigeti Harc!-fejezi be a monológot és elmegy egy toronyhoz.

-Menjünk a torony felé. Ott lehet többet fogunk látni-súgom Color fülébe.

-Nem szabad. Próbáltunk a srácokkal, de lebuktunk.-súgja vissza.

-Merre akartatok bejutni?

-Egy bejárata van..szóval ott, de szigurúan örzik.

-Fel lehetne mászni. Csak az örök figyelmét kell elterelni. Meg utánna a szellözörendszerben közlekedni és ennyi-kacsintok Colra.

-Majd ha vêge van ennek az egész csapat harcnak. Megprobálunk bemenni.-súgja vissza.

-Lányok! Inkább a harcot nézzétek!-kiált nekünk az egyik ör. Asszem...biztos, hogy Ö Red.

Elkezdödik a harc. Mindkét csapat két különbözö irányból indul. Vicces ahogy mindenkeni a zászló keresésre koncentrál. Sokkal könnyebb lenne, ha észre venné az egyik csapat, hogy a másik pont háttal áll neki.

-Ha a többi csapat is ilyen taktikát választ könnyü szerrel megnyerhetjük az elsö csatát.-súgom Alexnek és Colornak. Zed nagyon nézi öket.

-Hogy érted? Elsönek a zászló megtalálása a célunk-néz felém Zed. Úgy tünik mégis csak meghallotta.

-Nem. Nézd meg a két csapatot. Totálisan leszarják egymást, pedig ha az egyik észre venné, hogy a másik nem figyel simán lelöhetnék öket.

-És akkor mi lenne? A zászló nem lenne meg nem?-kérdez vissza.

-De ha mindenkit likvidálnánk akkor könnyü lenne megtalálni a zászlót. Teljes nyereség lenne.

-És ha nem sikerülne?-köt bele újra.

-Eltudnánk ùgy helyezkedni, hogy ne tudjanak lelöni minket, valamint biztos, hogy a zászlók azok a saját térfelen lesznek.

-Honnan veszed?

-Hidd már el neki amit mondd!-csattan fel Color ezzel meglepve Zedet.

-Rendben. De ha veszitünk az nem az én hibám lesz-emeli fel a kezeit és vissza fordul nézni a két csapat unalmas keresését.

*pár órával késöbb*

Hatalmas csata kiáltásra ébredek fel. Nem mondom, hogy unslmas volt..nem mondom.

-Egyes és kettes csapat készüljön!-halljuk meg White hangját. Rá emelem kék szemeim. Az ö fehêr szemei engem néznek. Kiráz töle a hideg.

-Day. Akkor mi a terv?-szól hozzám Col. Még utoljára ránézek a mêg mindig engem nézö Whitra és elkezdem magyarázni a tervem.

-Úgy teszünk, mintha a zászlókat keresnénk, de közben esetleges fedezékeket nézzetek. Utánna fogok adni egy jelet. Akkor elkell kezdenetek fedezékbe menni és a másik csapatot likvidálni rendben?-kérdem.

-Tetszik a terv.

-Okés.

-Zed?-nézek a nagyon csöndben lévö Zedre.

-Oké-morogja és elindul.

-Hajrá!-kiáltom neki és én is elindulok.

A másik csapat is igy tesz. Ott van Heni is, mint felderitö. Kár, hogy kifognak esni. Ök is a zászlót keresik keresik elöször. Körbenézek és látom, hogy mindenki talált valami fedezék félét. A másik csapatka meg még nincs olyan messze. Megadom jelet. Felemelem a kezem és fütyölök egyett. Azonnal fedezékbe vonulnak és célba veszik az embereket. Én is igy teszek és rögtön a vezetöjükre támadok. A gyomrân találom el. Azonnal kiesett. A többiek se restek és neki állnak a többieket kilöni. Ên egy újabb embert ejtek ki.

-Egyes csapat nyert!-zengi a hanhobemondô.

-Nyertünk!-üvültünk fel egyszerre és elkezdünk elömászni a fedezékeinkböl. Egyedül Zedet nem látom.

-Hol van Zed?-kérdem.

-Meg van a zászló!-ront elö egy bokorból, kezében az ellenség zászlójával.

-Totális nyereség. Ennyi-neveti Alex és megindul kifele. A többiek is követik. Én megfodulok és Whitra nézek. Mosolyog. Megprobálom elövenni a legrondább mosolyom és rávicsorgok, majd Colorék után eredek.

*faházban*

-Tényleg jó vezér vagy!-kiált fel Alex és beleboxol a vállamba.

-Köszi-nevetek zavartan és vissza boxolok a karjába.

-Ja. Remek vezér-forgatja Zed a szemét és rám néz.-Nem értem, miért vannak úgy oda érted. Te is csak egy vagy a sok közül. Azt hiszed csak neked vannak jó terveid? Ha? Nem tom mit vagytok úgy oda érte. Az meg van, hogy egy éve van itt csak és ilyen lesz? Ne nevettes-minden egyes szava maró gúny.

-Ennyire bánt, hogy én lettem a vezetötök?-nevetem gúnyosan. Nem fogom magam hagyni.-Te meg-

-Fejezzêtek be. Mindennek meg van a maga oka. Miss Day. Jöjjön velem kérem-szólal meg hirtelen White.

-Mi?-döbenek le. Ez hogy került ide ilyen hamar?

-Jöjjön velem kérem.-mondja újra. Van valami fenyegetö a hangjâban ami nem tetszik.

-Mi lesz ha nemet mondok?-kérdem meg.

-Sejtettem, hogy megkêrdezi. Noss...-csentit egyet, mire hat ör jön be ês a shockolojukkal a csapatomra lönek (szerk.:az a shickoló ami kilö ilyen drótokat) Reszketve, rángatózva vonaglanak le a földre.

-Nee! Elég! Megyek naa! Hagyjad öket kêrleeek!-kiáltom és megindulok a legközelebbi örhöz. Kiütöm a kezêböl a shockolot ês beverek neki egyet. Folytatnám mêg ezt a többi örrel is, de egy fegyver dörrenése félbe szakit. Azonnal ledermedek. Whaitot felfelé tartott pisztollyal látom meg.

-A következöt Colorka kapja. Nyugodj le Day.-szegi Colorra a pisztolyt.

-Mit akarsz tölem?-kêrdem, miközben teszek felé egy lépést.

-Maradj ott, vagy-nem engedem, hogy befejezze.

-Vettem. Felfogtam. Menjünk.-indulnék ki az ajtón, de megint megállitanak.

-Ezt idd meg-dob felem egy zöld lötyivel tele lévö kémcsövet az egyik ör.

-Mi ez?-kêrdem és kiveszem a dugöt a kémcsöböl.

-Csak idd meg, vagy lelövöm.-kezdi meghúzni a ravaszt. Azonnal kiüritem a löttyöt. Az egész torkomat végig szántja egy maró êrzes, majd a hasamba belenyilal egy szúrós, fájdalmas èrzet. Fájdalmasan felkiáltok és össze görnyedek. Hallom a társaim kiáltásait, de nem êrtek semmit. Kezdek tompán hallani. Már csak homályosan érzêkelem, hogy felemelnek a földröl és elhurcolnak a házból.

-Mit...ittam...meg?-kérdem még utoljára, majd engedek a sötétségnek, ami egyböl bekúszik az elmémbe.

Újra elnyel a sötêtség.

Múlt és jelen *ÁTÍRÁS ALATT*Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora