Akiket hülyére lehet venni [Suga ff] - BEFEJEZETT ❤

2. Az első találka

Már otthonról jelentkeztem a koleszban, de nem fértem be... teltház volt. Nem hiába... Dél Korea legjobb művészeti fősulija. Így hát jelentkeztem egy jó kis ingatlanközvetítő céhez miszerint lakhatást keresek. Kaptam tőlük mail-eket, de a lakások amiket felkínáltak se árban sem méretre nem feleltek meg. Én egy kicsi lakást szerettem volna viszonylag olcsón, vagy legalábbis reális áron, de ezek szerint errefelé olyan nem létezik... Így maradt a szobabérlés. Kaptam néhány lehetőséget, de már kezdtem elveszíteni a reményt, hogy találok egy normálisat. Míg nem egyszercsak megkaptam az e-mailt ami a tökéletes szobát ajánlotta nekem. Közel a sulihoz, közepes méretű szoba, jó közlekedés, jó áron, fiatal lakótársakkal.
A címet megkaptam, előre utaltam anyuval az első 2 hónapot így már tuti volt, hogy enyém a szoba.
A vonatról leszállva taxit fogtam, bemondtam a címet és hátradőlve élveztem a lakásig vezető utat. Szöul szép... sőt gyönyörű, csak kicsit sok az ember. Ehhez még hozzá kell szokni. De a célomért bármit. Mikor a lakás elé értem már ott várt az ingatlan közvetítő hölgy, egy idősebb pasassal meg egy fiatal sráccal. Kész kis fogadóbizottság. Jó érzés volt, hogy itt is van aki vár, bár igaz teljesen idegenek számomra.

Kiszállva bemutatkoztunk egymásnak, majd átadtak a fiatal srácnak.
-Halihó. Park Jimin vagyok az egyik lakótársad. Örülök, hogy megismerhetlek. - szólt hozzám kedvesen a barna hajú fiú akinek nagy mosolya miatt szinte eltűntek apró, sötét szemei.
-Szia! Én pedig Min JiNa. Én is örülök a találkozásnak.-mutatkoztam be neki.Látva nehéz csomagjaimat azonnal felajánlotta a segítséget miszerint becipeli. A ház egyébként egy kis barátságos világosbarna családi ház volt, kicsi udvarral amit magas sövény takart. A lakásba érve megmutatta szobámat ahol már ki volt takarítva és fehér ágynemű huzat volt felhúzva amin látszott, hogy vagy vadonat új, vagy kevésbé volt használva még. A padlón csodaszép bézs színű hosszúkás szőnyeg, az ablakokon pedig ugyan ilyen színű földig érő függöny.
-Remélem megfelel az elrendezés, meg tetszenek a színek. Nem tudtuk milyen típusú lakótársat várunk. - mondta Jimin elgondolkozva.- a főbérlővel és Suga-val együtt mentünk el kiválasztani.
-Ne haragudj, de ki az a Suga? - sosem hallottam még ilyen nevet szóval kicsit meglepett a dolog.
-Ja hát ő a másik lakótárs. Ne aggódj, nem zajos. Én kicsit zajosabb vagyok, mivel szeretek énekelni. De ő olyan, hogy azt sem veszed észre ha elpatkol... max a bűzből. Ritkán fogod látni, mert vagy zenét ír, vagy alszik, vagy valahol van. Szóval ő nem fog zavarni. Na hagylak is helyezd magad kényelembe. - hátrált ki Jimin a szobámból.
Elkezdtem kipakolni a cuccaimat, ruhák szépen a szekrénybe, laptop és füles az íróasztalra, kották pedig szépen a laptop mellé. 2-3 óra pakolászás után végre sikerült berendeznem a szobámat. Ekkor kezdtem el érezni azt, hogy tegnapi búcsú vacsora óta nem ettem semmit, pedig már délután 3 volt. Elindultam felfedezni a házat és megkeresni Jimin-t, hogy segítsen keresni egy boltot vagy valamit, hogy végre kajához jussak. A srácot végül a kiskertben találtam meg, fülhallgatóval a fülében és valami táncot gyakorolt nagyon elszántan. Gondoltam nem zavarom meg így vártam amíg befejezi és az egyik műanyag székre ülve figyeltem. Nagyon rég óta csinálhatta mivel nagyon profi volt. Csak csodáltam a srác hajlékonyságát és kifinomult mozdulatait. Mikor végzett köhintettem egyet mire ő meglepve vett észre.
-Ne haragudj. Itt szoktam gyakorolni délutánonként. Ha zavar akkor abbahagyom.- hadarta zavartan a fiú.
-Dehogy zavar. Nagyon tetszett, csak kezdek éhes lenni és arra szeretnélek megkérni, hogy segíts egy boltot keresni nekem, mert szeretnék valamit főzni.
-Veszem a cipőm és mehetünk. Itt van nem messze.
Elindultunk, sikerült bevásárolnom. 1-2 apróságot ő is vett, de inkább csak ilyen gyorskajákat. Hazaérve közöltem vele, hogy mindannyiunkra főzök szóval nyugodtan elpakolhatja azokat az egészségtelen vackokat.
-Erre igazán nincs szükség. Nem is adtunk bele egy fillért sem, szóval nem.
-Mivel most már én is itt lakok így szeretném nektek ezzel a vacsorával megköszönni a befogadást. - láttam, hogy nagyon gondolozik, csóválja a fejét, de mivel már elkezdtem előszedni a hozzávalókat nem volt visszaút így beleegyezett. Mikor végeztem a főzéssel kibattyogtam a kiskertbe ahol még mindig lelkesen gyakorolt Jimin. Mikor végzett szóltam neki, hogy elkészült az étel. A kiskertben lévő műanyag asztalnál terítettünk meg.
-Suga mikorra várható? - kérdeztem teleszájjal.
-Azt csak az isten tudja. Van amikor a studióban éjszakázik és csak másnap késő délelőtt jön haza. Persze azzal a lendülettel zuhan is be az ágyába ahonnan másfél napig szinte ki sem kel. Majd kiírom neki egy cetlire, hogy van kaja a hűtőben és akkor úgyis megtalálja. - tartott kicsi szünetet elgondolkozva. - Ha pedig jóban szeretnél lenni vele, csak hagyj neki egy csésze kávét az étkezőasztalnál. Azt díjazni fogja.
Nem tudom mit gondoljak erről a valakiről hiszen azt sem tudom fiú vagy lány. Nem baj. Egyszer majdcsak kiderül...

Másnap reggel...

*Suga szemszöge*

Csak késő éjjel értem haza. Rohadt sokáig dolgoztam az új dalok demóin. Jimin cetlijét megtalálva feltéptem a hűtőajtót és meglepve tapasztaltam a főtt étel jelenlétét benne. Azt sem tudtam, hogy van itthon mondjuk fazék. Mindegy, a kaja jó volt. Evés és zuhanyzás után hullafáradtan dőltem be az ágyba, tudva hogy reggel fel kell kelnem, mert még mennem kell vissza, kidolgozni az új dalokat. Csodával határos módon időben fel is keltem majd leültem az asztalhoz egy tál gabonapehellyel meg a fejemen a fejhallgatómmal. Társaságképp a füzetemet és a tollamat vittem amibe jegyzetelni szoktam, ha eszembe jut valami a demo hallgatása közben. Már kezdtem belefeledkezni a dologba amikor egy szépen manikűrözött kéz letett elém egy csésze kávét. Nem ismertem senkit aki babarózsaszínre meg lilára festi a körmeit így kurvára megijedtem és úgy ugrottam le a székről, mint aki mellett petárda robbant, ezzel lesodorva a füzetemet, az mp3 lejátszómat és a tollamat amiken keresztül estem, így végül a seggemen landoltam. Miközben feltápászkodtam elkezdtem ordítani:
-Te mégis ki a faszom vagy? - téptem le a fejemről a fülhallgatót és bámultam a hálóinges lányra. Láttam rajta, hogy megijesztette a reakcióm, de leszarom, mert én is megijedtem.
-Sz-sz-szia! Én vagyok az új lakótárs Min JiNa. - dadogta reszketve a csaj.
Ekkor megjelent Jimin is az ajtóban egy boxerben és egy pólóban nagyot nyújtózkodva.
-Jó reggelt! Te mi a francért ordibálsz ilyen korán reggel? - kérdezte nagyot ásítva.
-Mióta van lakótársunk cseszdmeg? Mikor akartál nekem szólni? Úgy megijedtem amikor elém rakta a kávét... - kezdtem emelt hangnemben a mondandóm.
-Te idióta. Miatta mentünk vásárolni a főbérlővel a múlt héten.. Nem emlékszel?
-Én azt hittem csak felújítjuk a szobát. Azt senki nem mondta, hogy jön ide... egy csaj is.
-Hát pedig én mondtam... Deee... mikor szóljak amikor vagy alszol, vagy zenét írsz. Amúgy meg köszönd meg neki a tegnapi kaját. Ő főzött, szóval igazán lehetnél kedvesebb is. - torkollt le Jimin. Tényleg nem emlékszem, hogy szó lett volna új lakótársról. Arra meg főleg nem, hogy egy csaj.
-Bocsi, hogy ilyen paraszt voltam. Suga vagyok. Amúgy kössz a kaját, finom volt. Na de én megiszom a kávémat és spurizok vissza a studióba. Na csá!